+36-70-644-0101 drkeseruimre@drkeseru.hu

Már az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépése előtt alkalmazni kellett a kamerás megfigyelés adatvédelmi szabályait, de ezt sokan nem tudták, tudják. Mivel az adatvédelmi hatóság (NAIH) elkezdte bírságolni azokat a vállalkozások, akik nem tartják az információs önrendelkezésről szóló törvény és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, így érdemes utánajárni annak, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni a munkahelyen kamerás megfigyelés esetén.

Képmáshoz fűződő személyiségi jog

Elsőnek fontos megejegyezni azt, hogy a kamerás megfigyelés esetén a megfigyelt munkavállaló több személyiségi joga is sérül: a képmáshoz és a hangfelvételhez fűződő joga. Azonban meg van arra a lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavállalót a munkahelyen a munkaviszonnyal összefüggésben ellenőrizze, továbbá arra is, hogy ne a munkavállalót ellenőrizze, hanem biztonsági okokból készítsen felvételeket.

A kamerás megfigyelés jogszerűsége

A megfigyelés akkor lesz jogszerű, ha azt a munkáltató meghatározott célból végzi, cél nélkül nem lesz jogszerű a felvételkészítés. Amennyiben a munkáltató meghatározta azt a célt, amely miatt alkalmazni akarja a kamerás megfigyelést, akkor mindenképpen szükséges egy érdekmérlegelési teszt elkészítése. Az érdekmérlegelési tesztben a jogalapot kell elsőnek meghatározni. Ugyancsak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szükséges-e egyáltalán a kamerás adatkezelés, továbbá a vállalkozás jogos érdekét is meg kell határozni. Kamerás figyelés esetében a jogos érdek lehet a munkavállaló megfigyelése, vagy vagyonvédelem.

Kötelező szabályzat

Az előző bekezdésben említett érdekmérlegelési teszten túl mindenképpen el kell készíteni egy biztonsági kamera szabályzatot, amelyben fel kell tüntetni, hogy a felvételkészítés milyen területekről történik, milyen célból késíztik a felvételeket, az csak képet vagy hangot is rögzít. Ugyancsak meg kell jelölni, hogy a felvételekhez ki férhet hozzá, mikor tekintheti meg azokat. A korábbi szabályozás szerint a kamerás megfigyelés adatkezlését be kellett jelenteni az adatvédelmi hatósághoz, azonban a GDPR hatályba lépését követően már nem áll fenn ez a kötelezettség.

Ki az adatkezelő?

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
Ha a kamerás megfigyelést nem az a vállalkozás kezeli, ahol azok el vannak helyezve, hanem alvállalkozót vesz igénybe, akkor mindenképpen kell készíteni egy adatfeldolgozói szerződést. A kamerás megfigyelés szabályait nem csak a vállalkozásoknak kell alkalmaznia, hanem a társasházaknak is.

Tilalmak

Munkahelyi kamerás megfigyelés tilos alkalmazni öltözőben, mellékhelyiségben.

Felvételek tárolási ideje

A kamerás felvételek tárolási idejét nem az általános adatvédelmi rendeletben találhatjuk meg, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben. A korábbi szabályok szerint csak 3 nap volt a megőrzési idő, azonban idén év közeptől ez a szabály törlésre került. Vagyis a kamerás megfigyelés felvételeit az adatkezelőknek kell meghatározniuk, de figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tárolás hosszát a GDPR szabályrendszeréhez kell igazítani. Vagyis az olyan gyakorlat, hogy az adatkezelő a felvétel elkészítésétől 1 évig tárolja a felvételeket, nem igen lehet jogszerű.