Ittas vezetés

Az ittas vezetés az új Büntető Törvénykönyvben (Btk.) teljesen újra lett szabályozva, a jogalkotó szétválasztotta az ittas állapotban és a bódult állapotban való járművezetés bűncselekmények törvényi tényállásait.

Az ittas vezetés tényállása

Az ittas vezetés tényállását a közlekedési bűncselekmények között találhatjuk meg a Btk-ban aminek értelmében aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.

Ittas állapot

A korábbi ittas vezetés szabályozásához képest a legjelentősebb változás az az, hogy a járművet már nem befolyásolt állapotban kell vezetni a bűncselekmény elkövetéséhez, hanem ittas állapotban. Ittas állapotban az a személy van a Btk. értelmező rendelkezései szerint, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Vagyis ez azt jelenti, ha valaki szervezetében az említett határérték feletti alkohol van, akkor az ittas vezetés bűncselekményt elköveti, és felelősségre lesz vonva.

Minősített esetek

Csakúgy, mint a legtöbb bűncselekménynél, az ittas vezetésnél is vannak úgynevezett minősített esetek, amelyek elkövetése esetén súlyosabb büntetést ír elő a törvény. Súlyosabban értékelendő az ittas vezetés bűncselekmény, ha

  • a bűncselekmény súlyos testi sértést;
  • a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  • a bűncselekmény halált,
  • a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Büntetések ittas vezetés esetén

Amennyiben valaki az ittas vezetés alapesetét, vagyis nem az ittas vezetés minősített eset valamelyikét követi el, akkor pénzbüntetésre, valamint járművezetéstől eltiltásra számíthat. Konkrét pénzbüntetés összeget, valamint eltiltási időtartamot nem lehet mondani, mivel minden egyes ügyben más körülmények szerepelnek, van ahol több az enyhítő körülmény, van ahol kevesebb.

Utánképzés szabályai

Az utánképzésre vonatkozó szabályokat több jogszabály tartalmazza. Elsőként azt kell tisztázni, hogy kit kell kötelezni utánképzésre. Erre a választ az 1988. évi I. törvény 18. § (4) bekezdése adja meg. A rendelkezések értelmében utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek:

  • akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
  • akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
  • akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

A fenitek azt jelentik, hogy ha valakit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra eltilt a járművezetéstől, annak kötelező az utánképzésen részt vennie. Ugyancsak kötelező az utánképzés akkor is, ha valakit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt tilt el a járműveztetéstől. Akinek a közlekedési büntetőpontjainak a száma miatt kerül visszavonásra a vezetői engedélye, annak is kötelező az utánképzésen részt vennie.

A legnagyobb probléma a második ponttal van, vagyis azzal, hogy akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt eltiltott a járművezetéstől, annak is utánképzésen kell észt vennie. Miért problémás ez? Azért, mert a Büntető Törvénykönyv (Btk.)rendelkezéseinek értelmében a járművezetéstől eltiltás büntetés minimum tartama egy hónap. Vagyis ha valakit a bíróság 1 hónapra tilt el a járművezetéstől, annak is kötelező a képzésen részt vennie. Az utánképzés ideje pedig a jelenlegi gyakorlatok alapján jóval hosszabbak, mint 1 hónap, vagyis míg az utánképzési kötelezettségének valaki eleget tesz, az hosszabb idő, mint a járművezetéstől eltiltás időtartama.

Az utánképzés részletes szabályait a 139/1991. kormányrendelet tartalmazza. A rendelkezések értelmében különböző utánképzési csoportok határoz meg a rendelet és egy előzetes felmérés (úgynevezett feltáró felmérés) alapján e csoportokba (programokba) osztják be az utánképzésre kötelezetteket. Az utánképzéseket a területileg illetékes közlekedési hatóság szervezi. Az egyes programok időtartamát is tartalmazza a hivatkozott kormányrendelet melléklete. Például az V. program foglalkozik az enyhén ittas vezetők foglalkozásával. A program tartalmazza a jogi és egészségügyi ismeretközlést, valamint csoportos témacentrikus beszélgetést, pszichológiai-behavior (viselkedés) terápiás elemeket is.

Az utánképzés természetesen nem ingyenes. A díjakat az NKH honlapja tartalmazza.

Ittas kerékpározás

A járművezetésnek az úgynevezett személyi feltételeit a KRESZ elején találhatjuk meg. Ez a rendelkezés tartalmazza azt, hogy a jármű vezetője milyen feltételek esetén vezetheti járművét. A rendelkezések értelmében járművet az vezethet, aki

  • a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;
  • a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
  • a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

Azonban a jogszabályi módosításoknak köszönhetően 2014-től úgy módosult a KRESZ, hogy ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes, úgy a szervezetében lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, vagyis lehet ittasan kerékpározni. Régebben volt olyan korlátozás, hogy csak lakott területen belül lehet ittasan kerékpározni, azonban ezt a szabályt eltörölték.

Ha a kerékpáros olyan ittas állapotban van, hogy nem tud biztonságosan kerékpározni, úgy vele szemben eljárást lehet indítani. Ez alatt olyan állapotot kell érteni, hogy pl. nem tud a kerékpárral folyamatosan egyenesen haladni, stb.

Amennyiben egy kerékpáros közlekedési baleset részese (vagy okozó vagy vétlen), minden esetben alkoholszondás ellenőrzést fognak vele szemben foganatosítani, hogy a később kirendelt szakértő ki tudja számolni, hogy milyen állapotban volt ittas, és ebből következtetni lehet arra, hogy a kerékpáros tudott-e biztonságosan közlekedni.