Ingatlanjog

Az ingatlanjog tetemes mennyiségű joganyagot ölel fel, ezért ha ingatlan akar ajándékozni, vásárolni vagy cserélni, akkor mindenképpen szükséges, hogy felkeressen egy szakembert.

Az ingatlan fogalma

A ingatlanjog joganyagában nem találunk egy egységet fogalmat, amely az ingatlant definiálná. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben (Inytv.) a ingatlan alapegysége a földrészlet. Önálló ingatlan a földrészlet. A földrészlet a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok. Ugyancsak földrészletnek számít a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, és az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

Az Inytv-ben meghatározásra került az egyéb önálló ingatlan is. A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani: az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt, a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt. Ugyancsak egyéb önálló ingatlan a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség is.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Ugyancsak tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.

Tulajdoni lap

Az ingatlan-nyilvántartás központi eleme a tulajdoni lap, amely az ingatlanra vonatkozó összes adatot tartalmazza. Azért mondható központi elemnek a tulajdoni lap, mert az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.

A tulajdoni lap három részből áll:

  • I. rész: a tulajdoni lap első része tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatait (helyrajzi számát,minősítését, ingatlan fekvését, stb.)
  • II. rész: a második rész az ingatlan tulajdonosára, illetve vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó adatokat tartalmazza (tulajdonost megillető tulajdoni hányadot, tulajdonszerzés jogcímét, tulajdonosi jogállást, tulajdonosra vonatkozó azonosító adatokat, stb.)
  • III. rész: a harmadik rész tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, illetve azok jogosultját (földhasználati jog, szolgalmi jogok, elővásárlási jog, jelzálogjog, stb.)

Amennyiben egy ingatlan tulajdoni lapjára kíváncsi, nem szükséges elmennie az illetékes földhivatalba, ugyanis a tulajdoni lap egyszerűen, gyorsan lekérdezhető online, a Földhivatal Online portálon.

Az ingatlan-nyilvántartás elvei

Az első elv, amit meg kell említeni, az a nyilvánosság elve. A nyilvánosság azt jelenti, hogy a tulajdoni lap tartalmát, illetve térkép tartalmát bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolatot vagy tanúsítvány kiadását kérheti. Az okirati elv az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályba meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. A bejegyzési elv szerint törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe.

rangsor elve a következőket jelenti: ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát  a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. A közhitelesség elve alapján ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

Az ingatlan-nyilvántartás eljárása, díja

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás kérelemre indul. A kérelemben az ingatlanra és a kérelmezőre vonatkozó adatokat kell feltüntetni, valamint a kérelem tárgyát. Az eljárás díja ingatlanonként normál eljárásban 6.600,- Forint, míg gyorsított eljárásban 10.000,- Forint.