Öröklés

Az öröklés az egyik legrégebbi jogintézmény, mivel alapjai a római korból, a római jogon keresztül származnak. Az öröklés sajnos előbb vagy utóbb mindenkit érint.

Az öröklés jogcímei

A hatályos szabályok szerint kétféleképpen mehet végbe az öröklés. Egyrészt lehetséges végintézkedés alapján, másrészt a törvényes öröklés szerint. Utóbbinál az öröklés szabályait a törvény állapítja meg, míg az első esetben az örökhagyó által hagyott végintézkedés alapján megy végbe az öröklés. A két jogcím alapján a végintézkedés megelőzi a törvényes öröklést, vagyis ha az örökhagyó halála után maradt végintézkedés, akkor az alapján megy végbe az öröklés, ha nem maradt, akkor a törvényes öröklés szabályai az irányadók.

Az öröklés

Az öröklés az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre, az öröklési igény nem évül el. Ez azt jelenti, hogy az öröklés minden további jogcselekmény nélkül végbe megy az örökhagyó halálával (ipso iure).

Kiesés az öröklésből

A jogszabály meghatározza azokat az okokat, amelyek bekövetkezése esetén az örökös kiesik az öröklésből. Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. Kiesik az öröklésből az is,

  • aki az öröklésre érdemtelen,
  • akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott,
  • aki lemondott az öröklésről,
  • aki az örökséget visszautasította.

Lemondás az öröklésről

A lemondás egy kiesési ok. Fontos különbséget tenni a lemondásról és a visszautasításról: a lemondás esetében még az örökhagyó életében az örökös és az örökhagyó által megkötött megállapodás alapján az örökös lemondhat (egészben vagy részben) az öröklésről. Míg visszautasítás csak az örökhagyó halála után tehető meg.

Lemondás esetében az örökhagyó és az örökös között létrejött megállapodást írásba kell foglalni.