Tartási szerződés

A tartási szerződést a legtöbben az örökléshez kapcsolják, így a tartási szerződés szabályait itt mutatom be. A tartási szerződés (vagy ahogyan sokan ismerik: eltartási szerződés) a jogrendszerünkben már régóta ismert szerződéstípus. A tartási szerződés alapvető és legfontosabb célja, hogy a saját eltartásukra képtelen személyek a tartásukról gondoskodjanak, főszabály szerint ellenszolgáltatás megszerzésének fejében (jellemzően ingatlan). Amennyiben tartási szerződést kíván kötni, keresse bizalommal irodánkat.

A tartási szerződés lényege

A tartási szerződés (eltartási szerződés) fogalmát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatodik könyve tartalmazza az egyes szerződések között. A jogszabályi rendelkezési értelmében tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Tartási szerződés leglényegesebb alaki kelléke az, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Amennyiben a tartási szerződés tárgya ingatlan tulajdonjoga, vagyis az “eltartó” a gondozást, eltartást ingatlan ellenértékeként végzi, akkor a tartási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Csak ezen alaki követelmény betartásával lehet a tartásra kötelezett tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Fontos kiemelni, hogy a tartási szerződés érvényességéhez már nincs szükség hatósági jóváhagyásra.

Nagyon lényeges elem a tartási szerződésnél ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén, hogy ha az eltartó a kötelezettségére nem ad biztosítékot az eltartott részére, akkor az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a tartási jogot. Ez egyfelől egy biztosíték az eltartott részére, másrészről az eltartó szerződésszegése esetén az eltartott az ingatlanból kielégítést kereshet a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint. Amennyiben az eltartó az ingatlan elidegenítette (eladta), akkor az új tulajdonos köteles tűrni, hogy az eltartott a követelését az ingatlanból kielégítse.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezés meghatározza, hogy mit kell a jogosult megfelelő tartásán érteni. A tartásra jogosultat olyan ellátásban kell részesíteni, amely mind a szükségleteinek, mind a körülményeinek megfelelő. E jogszabályi meghatározás egyfajta zsinórmértékként szolgál a bíróság részére.

A tartási szerződés és az öröklési szerződés különbsége

Nagyon fontos különbséget tenni a tartási szerződés és az öröklési szerződés között. A legfontosabb különbség az, hogy a tartási szerződés esetében az eltartó az ellátási szolgáltatások ellenértékét (pl. ingatlan tulajdonjogát) a tartási szerződés megkötésével (pontosabban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezésével) szerzi meg. Az öröklési szerződés esetében az eltartó az ellenértéket kizárólag az eltartott halálával szerzi meg.

Mikor lehet érvénytelen a tartási szerződés?

Egyrészt a tartási szerződés akkor lehet érvénytelen, ha a kötelező alakiságokra vonatkozó rendelkezéseket a szerződést kötő felek megszegték. Érvénytelenségi ok leggyakrabban a jóerkölcsbe vagy jogszabályba ütközés, valamint a színlelt szerződés esetében merül fel.

Van néhány olyan jogszabály, amely eleve tiltja, hogy kik, milyen munkákat végzők nem köthetnek tartási szerződést. Ilyen jogszabály a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet, amely rögzíti, hogy személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója és élettársa az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig – nem köthet.

A hazai bírói joggyakorlat általánosságban jóerkölcsbe ütközőnek minősíti az olyan tartási szerződést, amelynek megkötésekor az eltartó tudta, hogy a vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie. Azonban a bíróság nem tekintette jóerkölcsbe ütközőnek az olyan tartási szerződést, amelyet az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének tudatában, de kifejezetten az eltartott személy kívánságára köt meg, annak gondozására és ápolására.

Ugyancsak érvénytelen lehet az olyan tartási szerződés, amely más szerződést leplez. Ilyen leplezett szerződés lehet az ajándékozási szerződés. Ez azokban az esetekben fordul elő, ha az eltartott személy az örökösét még a kötelesrésztől is meg akarja fosztani, azonban nincs érvényes kitagadási ok.

A tartási szerződés megszűnése, megszüntetése, módosítása

A tartási szerződés alapvetően egy tartós jogviszony. A tartási szerződést a felek kérelmére a bíróság is módosíthatja, de a felek közös megegyezéssel is módosíthatják.

A szerződést kötő felek a tartási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, azonban ebben az esetben elszámolási kötelezettség keletkezik. Vagyis a felek kötelesek a teljesített szolgáltatásokat egymással elszámolni. A tartási szerződést kizárólag a jövőre nézve lehet megszüntetni.

A tartási szerződés a tartásra jogosult halálával megszűnik.

A tartási szerződés adózási kérdései

Az illetékekről szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy a tartási szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke. Az illeték mértéke pedig a (pl. ingatlan) forgalmi érték 4 százaléka, amelyet az eltartónak kell megfizetnie.