Vagyonszerzési illeték: milyen illetékkedvezményt lehet igényelni?

A jelenleg hatályos szabályok szerint, amennyiben valakit ingatlant vásárol, akkor a vagyonszerzés után visszterhes vagyonátruházási illetéket (vagy ahogyan a legtöbben használják: vagyonszerzési illeték) kell fizetni.

A vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség nem csak ingatlan megszerzése esetén fizetendő, hanem vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) megszerzése esetén is keletkezhet. Amennyiben valaki részeletesen meg akarja ismerni a vagyonátruházás illeték szabályrendszerét, az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálja olvasmányos formában.

Milyen vagyonszerzési illetékkedvezmények vehetők igénybe?

Az illetéktörvény rengeteg vagyonszerzési illetékkedvezményt, illetékmentességet nevesít, jelen tudásbázisban csak a leggyakrabban előfordulókat fogom sorra venni.

CSOK felhasználásával történő ingatlan vásárlás illetékmentessége

Amennyiben a vevő az ingatlan vásárlásához bármilyen CSOK igénybevételével vásárolja meg, akkor vagyonszerzési illeték megfizetése alól teljes egészében mentesül. Kérdésként merülhet fel, ha valaki a CSOK összegét bármilyen okból visszafizeti, akkor meg kell-e fizetni utólagosan a vagyonszerzési illetéket.

A NAV a visszterhes vagyonátruházási illetéket az ingatlan illetékkötelezettségének keletkezésekor fennálló forgalmi érték, valamint az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján állapítja meg. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a CSOK visszafizetésének oka kizárólag a támogatásban részesülő személy egészségi állapota miatt meghiúsult gyermekvállalás.

Cserét pótló (cserepótló) vétel illetékkedvezménye

A cserét pótló (cserepótló) vétel illetékkedvezmény lényege: A cserét pótló (cserepótló) vétel kedvezménye azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély az új lakóingatlan megvásárlását megelőző három éven belül, vagy azt követő egy éven belül értékesíti korábbi lakástulajdonát, akkor az illeték alapja nem az új ingatlan teljes forgalmi értéke, hanem kizárólag az eladott és a vásárolt ingatlan értéke közötti különbözet lesz.

Hogy egy példával szemléltessem: ön vásárol egy ingatlant 40.000.000,- Ft-ért és a még meglévő ingatlanát 3 éven belül értékesítette, és eladás 35.000.000,- Ft-ért történt meg, akkor önnek 5.000.000,- Ft után szabja ki az vagyonszerzési illetéket a NAV. Ha ugyanolyan értékben vásárol ingatlant, mint amennyiért eladta a korábbi ingatlanát 3 éven belül, akkor illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, nem szab ki illetéket a NAV.

Kiemelten fontos, hogy a szerződést szerkesztő ügyvéd részére mindenképpen jelezni kell, hogy 3 éven belül van eladott ingatlan, vagy egy éven belül értékesíteni kívánja az ingatlant. Ugyanis a NAV felé a B400E adatlapon jelezni kell ezen illetékkedvezményt/illetékmentességet.

Egyenes ági hozzátartozók közötti visszterhes vagyonátruházás illetékmentessége

Amennyiben vagyonátruházásra egyenes ági hozzátartozók között kerül sor, úgy ezen jogügylet illetékmentes, azonban az illetékmentesség nem jár automatikusan, hanem a B400E adatlapon meg kell jelölni ezen illetékmentességi kérelmet.

35 éven aluli, első lakáshoz jutók vagyonszerzési illetékkedvezménye

Amennyiben a vevő 35 éven aluli és első lakáshoz jutó és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000,- Ft-ot nem haladja meg, úgy igénybe vehető az 50%-os illetékkedvezmény. A vonatkozó jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a 15 millió forintos értékhatár az ingatlan teljes forgalmi értékére vonatkozik. Ezért nem értelmezhető úgy a kedvezmény, hogy amennyiben egy 35 év alatti fiatal 20 millió forint értékű lakást vásárol, akkor az első 15 millió forintra az illeték 50%-át, míg a fennmaradó 5 millióra a teljes, 4%-os illetéket kellene megfizetnie. A kedvezmény kizárólag akkor alkalmazható, ha az ingatlan teljes forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

Amennyiben valaki igénybe kívánja venni ezen illetékkedvezményt, úgy még ezen felül kérhet 12 havi részletfizetést az illeték megfizetéséhez.

Házastársak közötti vagyonszerzési illetékmentessége

Amennyiben házastársak között kerül sor visszterhes vagyonátruházásra, úgy ezen jogügylet is mentes az illeték alól.

B400E adatlap

Az illetékmentességet, illetékkedvezményt a NAV külön kérelemre állapítja, amely kérelmet a B400E adatlapon szükséges megjelölni. Mivel ezen adatlap kitöltése és megjelölése a szerződést szerkesztő ügyvéd feladatai közé tartozik, ezért ha valaki vagyonszerzési illetékkedvezményt vagy mentességet kíván igénybe venni, azt mindenképpen jelezze az ügyvédnek.

A vagyonszerzési illeték megfizetése

Az adóhatóság a kiszabott illetékről fizetési meghagyást (határozatot) bocsát ki. Ez a dokumentum részletesen tartalmazza az illeték összegének megállapításához figyelembe vett adatokat, valamint az alkalmazott jogszabályi hivatkozásokat.

A fizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé. Ennek megfelelően az illeték késedelmi pótlék nélkül a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizethető meg. Az adózó jogosult arra, hogy az illetéket megállapító határozat kézhezvételét követően – annak jogerőre emelkedése előtt, tehát a közléstől számított 15 napon belül – kérelmet nyújtson be az Illetéktörvényben rögzített illetékkedvezmény vagy illetékmentesség érvényesítése céljából.

A vagyonszerzési illetéket átutalással vagy igényelt postai csekken lehet megfizetni a NAV részére.

Kérhető részletfizetés?

Mint korábban említettem az első lakáshoz jutó jogosult részletfizetésre, amennyiben kéri. ezen felül sokan nem tudják, hogy a NAV részére bárki terjeszthet elő kérelmet, hogy a vagyonszerzési illetéket részletekben fizesse meg a NAV részére. Részletfizetésre kizárólagosan azok jogosultak, akiknek az adótartozása a 600.000,- Ft-ot nem haladja meg. A NAV a kérelem alapján évente egy alkalommal, maximum 12 hónapos időtartamra engedélyez részletfizetést.