Tartási, öröklési szerződés, végrendelet
Bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, életkorba kerül, amikor végrendelkezni szeretne, vagy végrendelkezni szükséges. Ugyancsak kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy tartási szerződést vagy öröklési szerződést akar kötni, hogy az életét biztonságba tudja. Mind a végrendelet, mind a tartási szerződés, mind az öröklési szerződés elkészítésében is segítséget tudok nyújtani.
A következő szolgáltatást nyújtom Önnek
- Tartási szerződés elkészítését, továbbá intézkedek a földhivatali eljárásról, továbbá részletes felvilágosítást adok Önnek a tartási szerződés előnyeiről, hátrányairól
- Öröklési szerződés megszerkesztését, valamint részletes felvilágosítást nyújtok Önnek a szerződés részleteivel kapcsolatosan
- Végrendelet elkészítése, és kérése esetén továbbítom a hivatalos nyilvántartásba, hogy a hagyatéki eljárás során mindenképpen nyilvánossá váljon az Ön végrendelete
Tartási szerződést, vagy öröklési szerződést kíván kötni? Végrendelkezni szeretne? Keressen bizalommal!
Mit kell tudni a tartási szerződésről és az öröklési szerződésről?
Tartási szerződés
A jogszabályi rendelkezési értelmében tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Tartási szerződés leglényegesebb alaki kelléke az, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Amennyiben a tartási szerződés tárgya ingatlan tulajdonjoga, vagyis az “eltartó” a gondozást, eltartást ingatlan ellenértékeként végzi, akkor a tartási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Csak ezen alaki követelmény betartásával lehet a tartásra kötelezett tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Fontos kiemelni, hogy a tartási szerződés érvényességéhez már nincs szükség hatósági jóváhagyásra. Nagyon lényeges elem a tartási szerződésnél ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén, hogy ha az eltartó a kötelezettségére nem ad biztosítékot az eltartott részére, akkor az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a tartási jogot.
Ez egyfelől egy biztosíték az eltartott részére, másrészről az eltartó szerződésszegése esetén az eltartott az ingatlanból kielégítést kereshet a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint. Amennyiben az eltartó az ingatlan elidegenítette (eladta), akkor az új tulajdonos köteles tűrni, hogy az eltartott a követelését az ingatlanból kielégítse.
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Érdemes különbséget tenni az öröklési szerződés és a tartási szerződés között, mivel sokan összetévesztik e két szerződéstípust.
A tartási szerződés és az öröklési szerződés közötti legfőbb különbség az az, hogy aki tartási szerződést köt, az a tartási szerződés megkötésével tulajdonjogot szerez (jellemzően a tartási szerződést ingatlan szolgáltatására kötik), míg az öröklési szerződés esetében a szerződéses örökösnek egy úgynevezett örökségi várománya keletkezik. Vagyis a tulajdonjog csak az örökhagyó halála esetén száll át a szerződő félre.
Az öröklési szerződés kötelező tartalmi eleme az örökösnevezés, valamint az örökhagyó vagy harmadik személy tartására vonatkozó kötelezettségvállalás. A szerződéses örökös az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben neki juttatott vagyont. A szerződéses örökös nem felelős az örökhagyó tartozásaiért.
Mit kell tudni a végrendeletről?
A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú nyilatkozata, amelyben teljes vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. A szabályozás értelmében az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. A végrendeletnek két fajtáját különbözteti meg a törvény. Végrendelkezni közvégrendelettel, vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. A törvény – igaz nagyon-nagyon szűk körben – lehetőséget ad a szóbeli végrendelkezésre.
Az írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet a végrendelkező ért, amelyen a saját kezűleg írt végrendelet esetén írni, a más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Végrendeletben kizárólag olyan írásjelek jelek szerepelhetnek, amelyek közönségesek (vagyis gépírással nem lehet érvényesen végrendelkezni). A végrendelet érvényességére vonatkozóan a jogszabály sok követelményt támaszt.
A jogszabály két alaki követelményt támaszt a végrendelettel szemben: külsőleg látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette, továbbá halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minősége kitűnik.