Wekerle Plusz hitel 2026: minden, amit tudni kell

wekerle plusz

Október 28-tól, vagyis szerdától igényelhető a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsön: legfeljebb 50 millió forint, legfeljebb 25 évre, új lakásnál legfeljebb 3%, használt lakásnál legfeljebb 5% fix kamattal. A szabályokat a 298/2026. kormányrendelet rögzíti, amely a Magyar Közlöny 2026. évi 159. számában jelent meg október 27-én este, és a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Wekerle Plusz

Az új konstrukció az Otthon Start Programot váltja fel: a rendelet az Otthon Start szabályait hatályon kívül helyezi, de a már elindított ügyekre rövid átmeneti időt hagy (lásd lent). Ebben a cikkben pontról pontra végigmegyünk azon, ki, mire, milyen feltételekkel veheti fel az új hitelt, és mire kell figyelni. Fontos megjegyezni, hogy a bankoknak is fel kell készülniük a termék bevezetésére, ezért a jogi hatálybalépés napján még nem feltétlenül lehet minden fiókban beadni a kérelmet.

Wekerle Plusz feltételei

ParaméterSzabály
Hitelösszeglegfeljebb 50 millió Ft
Futamidőlegfeljebb 25 év
Ügyfél által fizetett kamatúj lakás: legfeljebb 3%, használt lakás: legfeljebb 5% (fix)
Önerőfőszabály szerint legalább 10%
Életkoréletév betöltve, 45. életév még nem betöltve
Ingatlan értékhatáralakás: bruttó 100 millió Ft; ház, tanya, birtokközpont: bruttó 150 millió Ft
Négyzetméterárlegfeljebb bruttó 1,5 millió Ft/m², 2028-tól évente indexálva
Korábbi tulajdonlakásban 50%-os vagy nagyobb tulajdoni hányad főszabály szerint kizáró ok
Banki igénylési és folyósítási díjlegfeljebb 30 000 Ft (értékbecslés és helyszíni szemle nélkül)
Előtörlesztési díjlegfeljebb az előtörlesztett összeg 1%-a
Bentlakáslakóhely 180 napon belül, utána 5 év életvitelszerű ott lakás
Állami biztosítékjelzálog és elidegenítési-terhelési tilalom 5 évre, a kölcsön 20%-áig
Hányszor vehető fel?igénylőnként egyszer

Ki igényelheti a Wekerle Plusz hitelt?

A hitelt az veheti fel, aki betöltötte a 18. életévét, de a 45.-et még nem. Az Otthon Starthoz képest nagy könnyítés, hogy a korábban elvárt kétéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszonyt már nem kell igazolni. Az igénylőnek – együttes igénylésnél mindkét félnek – az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • büntetlen előélet;
  • nincs a jogszabályban megengedettnél nagyobb köztartozása;
  • nincs a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott, kizáró okot jelentő tartozása – kivéve, ha azt már legalább egy éve rendezte;
  • az igényléskor nincs más lakáscélú, államilag kamattámogatott kölcsöne, és amíg a Wekerle Pluszt kamattámogatással törleszti, újat sem vehet fel;
  • nem áll fenn vele szemben korábbi lakástámogatás visszafizetésével összefüggő kizáró ok;

Házastársak és élettársak kizárólag közösen, együttes igénylőként nyújthatják be a kérelmet. Mindkettőjüknek meg kell felelniük a feltételeknek, és mindketten tulajdont szereznek a megvásárolt vagy felépített ingatlanban.

Adóstárs: Adóstársként csak az igénylő szülője vagy testvére vonható be a hitelbe. Ők a jövedelmükkel segíthetik a hitelbírálatot, de tulajdont nem szerezhetnek a lakásban.

Wekerle Plusz kölcsönt minden igénylő csak egyszer veheti fel.

Kizáró ok-e a korábbi lakástulajdon a Wekerle Plusznál?

Főszabály szerint az igényelhet, akinek sem most, sem korábban nem volt lakásban 50%-os vagy annál nagyobb tulajdoni hányada. Együttes igénylésnél a pár tagjainak ugyanabban a lakásban fennálló vagy korábban fennállt hányadait össze kell adni, és az összeg sem érheti el az 50%-ot. A vizsgálat nemcsak a lakásokra, hanem például a tanyákra is kiterjed.

A rendelet három esetben akkor is engedi az igénylést, ha az 50%-os küszöb teljesülne. Nem számít kizáró oknak az a tulajdon, amely olyan lakásban van vagy volt, amely:

  • legfeljebb 30 millió forint értékű (volt) – ez a határ az Otthon Startnál még 15 millió forint volt;
  • le van bontva, lebontották, vagy az építésügyi hatóság elrendelte a bontását;
  • jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelten került az igénylőhöz, és a haszonélvező a kérelem benyújtásakor is ott lakik (eladott lakásnál: az eladáskor ott lakott;

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy kisebb értékű örökölt lakásrész nem feltétlenül zárja ki a kedvezményes hitelt. A szerződéssel alapított haszonélvezet viszont nem tartozik a kivételek közé.

Milyen ingatlanra vehető fel a Wekerle Plusz?

A kölcsön Magyarországon fekvő új vagy használt lakás, egylakásos lakóépület, valamint tanya vagy birtokközpont lakáscélú ingatlanának megvásárlására vagy építésére fordítható.


Értékhatárok: A megvásárolt vagy felépített ingatlan értéke lakásnál legfeljebb bruttó 100 millió, egylakásos lakóépületnél, tanyánál és birtokközpontnál legfeljebb bruttó 150 millió forint lehet. Vásárláskor a vételár legfeljebb 20%-kal térhet el attól a forgalmi értéktől, amelyet a bank értékbecslése megállapít.


Négyzetméterár: A vételár – építésnél a bekerülési költség – a hasznos alapterület egy négyzetméterére vetítve nem haladhatja meg a bruttó 1,5 millió forintot. Új elem, hogy ez a plafon 2028. január 1-jétől minden év január 1-jén emelkedik: a KSH által az új lakásokra közzétett lakáspiaci árindex szerint, a tárgyévet kettővel megelőző év adatával.


Példa: egy 60 m²-es lakás legfeljebb 90 millió forintba kerülhet (60 × 1,5 millió), egy 70 m²-esnél pedig már a 100 milliós lakás-értékhatár a szűkebb korlát.

Wekerle Plusz kamat: mennyit fizet az ügyfél, és mennyit az állam?

Az adós új lakásnál legfeljebb évi 3%, használt lakásnál legfeljebb évi 5% fix kamatot fizet. A használt lakásokra vonatkozó magasabb plafon az egyik legfontosabb eltérés az Otthon Starthoz képest, ahol minden esetben 3% volt a felső határ.

A hitel valódi, úgynevezett ügyleti kamata ennél magasabb: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által számított átlagos állampapír-hozam súlyozott számtani átlaga, megnövelve 0,5 százalékponttal. Ez a referenciahozam a rendelet megjelenésekor 5,46% volt. A különbözetet – az ügyleti kamat és az ügyfél által fizetett kamat közötti részt – kamattámogatásként az állam fizeti a banknak. Az ügyleti kamat ötévente módosulhat.

A bank emellett folyósításkor egyszeri költségtérítést kap az államtól: lakás építésekor 80 000, vásárlásakor 40 000 forintot.

Kombinálhatóság: A Wekerle Plusz nem kapcsolható össze más államilag kamattámogatott lakáshitellel, így például a CSOK Plusszal sem. Lakástakarék-pénztári megtakarítás viszont felhasználható mellette.

Wekerle Plusz önerő, banki díjak és határidők

Önerő: Főszabály szerint legalább 10% önerő kell. A bank emellett a szokásos hitelezési korlátokat is alkalmazza: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM). Vagyis az 50 millió forint a felső határ, nem garantált összeg – a ténylegesen felvehető hitelt a jövedelem és az ingatlan értéke is korlátozza.

Díjplafonok: A rendelet korlátozza, mit kérhet a bank:

  • az igényléshez és a folyósításhoz kapcsolódó banki díj együtt legfeljebb 30 000 forint lehet – az értékbecslés és a helyszíni szemle díja ebbe nem számít bele;
  • előtörlesztéskor a díj legfeljebb az előtörlesztett összeg 1%-a;

Igénylési határidők

Vásárlásnál: az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül, a bírálati határidő a banknál 30 nap.

Építésnél: a használatbavételi engedély kiadása előtt, a banki bírálati idő 60 nap.

A bírálati határidőbe a hiánypótlás ideje nem számít bele.

Öt évig ott kell lakni: biztosítékok és bentlakási kötelezettség

A kedvezményért cserébe a rendelet öt évre köti a lakást a hitelfelvevőhöz. A támogatott személynek a folyósítástól – építésnél az utolsó részfolyósítástól vagy a használatbavételi engedély kiadásától – számított 180 napon belül lakóhelyet kell létesítenie az ingatlanban.

Ezt követően öt évig ténylegesen ott kell laknia. Ez idő alatt:

  • a lakást nem használhatja a lakáscéltól eltérően;
  • nem adhatja bérbe, és más módon sem engedheti át másnak a használatát;
  • nem alapíthat rajta használati vagy haszonélvezeti jogot;

Kivételek, a rendelet indokolt esetben megengedi az átmeneti távollétet, például

  • legfeljebb kétéves munkavállalás más településen;
  • tanulmányok folytatása;
  • egészségügyi ellátás igénybevétele;
  • hozzátartozó ápolása;

A banki jelzálog mellett az első öt évre az állam javára is jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlanra, a kölcsönösszeg 20%-áig. Az adósnak lakásbiztosítást is kell kötnie és fenntartania. A szabályok betartását a Magyar Államkincstár ellenőrzi; mulasztás esetén a kormányhivatal jár el. Osztatlan közös tulajdonú ingatlannál már nem elég egy nyilatkozat: a kizárólagos használati jogot okirattal – például ügyvéd által ellenjegyzett megállapodással – kell igazoln.

Mi történik, ha valaki megszegi a feltételeket?

Aki elveszíti a jogosultságát – például nem költözik be, kiadja a lakást, vagy kiderül, hogy nem felelt meg a feltételeknek –, annak két következménnyel kell számolnia:

  • Visszafizetés – Az addig igénybe vett kamattámogatást vissza kell fizetnie, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamattal együtt. Erre méltányosságból részletfizetés kérhető.
  • Drágább törlesztés – A kamattámogatás a jövőre nézve megszűnik, és a fennmaradó futamidőben a hitelszerződés szerinti, támogatás nélküli ügyleti kamatot kell fizetni.

Vagyis a szabályszegés nemcsak a kedvezmény elvesztésével jár, hanem a már megkapott támogatás kamatokkal növelt visszafizetésével is.

Otthon Start vagy Wekerle Plusz: mi lesz a régi programmal?

Az Otthon Start Program megszűnik, de aki már elindította az ügyét, 2026. november 15-ig – jogvesztő határidővel – még beadhatja rá a hitelkérelmet. Ez csak két esetben lehetséges:

Lakásvásárlásnál: az adásvételi szerződést legkésőbb 2026. október 31-én megkötötték, kérelem végső határideje 2026. november 15.

Új otthon építése: az építési engedélyezési eljárás legkésőbb 2026. október 31-én megindult, vagy az egyszerű bejelentés addig megtörtént, kérelem végső határideje 2026. november 15.

Ez a szabály felülírja a korábban kommunikált október 27-i szerződéskötési határidőt. Mivel november 15. vasárnapra esik, érdemes a péntekkel, november 13-mal számolni, és még korábban felvenni a kapcsolatot a bankkal. Aki nem fér bele a fenti két átmeneti esetbe, annak október 28. óta már csak a Wekerle Plusz érhető el.

CSOK Plusz és falusi CSOK: csökken az ügyleti kamat

A rendelet csendben két másik támogatást is érint: módosítja a CSOK Plusz és a falusi CSOK ügyleti kamatának számítását. Az ügyleti kamat az a referenciakamat, amelyből az állami kamattámogatás összege adódik; mindkét esetben alacsonyabb képlet lép a régi helyébe.

CSOK Plusz: ÁKK-hozam + 0,5 százalékpont (korábban ÁKK-hozam 110%-a + 1 százalékpont volt)

Falusi CSOK: ÁKK-hozam + 1,5 százalékpont (korábban ÁKK-hozam 115%-a + 1 százalékpont volt)

A Wekerle Plusz ügyleti kamata ugyanígy ÁKK-hozam + 0,5 százalékpont, vagyis megegyezik az új CSOK Plusz-képlettel


Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt olvasd el a rendelet hatályos szövegét, és egyeztess a bankoddal.