Nincs a szűrésnek megfelelő tétel.
Kormányrendeletek
Wekerle Plusz lakáshitel bevezetése fiataloknak, az Otthon Start megszüntetésével
a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről
Hatályba lép: A kihirdetést követő napon (2026. október 28.); az Otthon Start átmeneti szabálya (58. §) és hatályon kívül helyezése (62. §) 2026. november 16.
- Új, államilag támogatott, fix kamatozású lakáshitel indul fiataloknak az első saját lakásuk megvásárlásához vagy megépítéséhez.
- Legfeljebb 50 millió forint kölcsön vehető fel, legfeljebb 25 éves futamidőre; a kamatok megfizetéséhez az állam kamattámogatást ad.
- Igényelheti, aki a kérelem benyújtásakor legalább 18 éves, és legkésőbb a 45. születésnapjáig tart a jogosultság; cselekvőképesnek kell lennie. Magyar állampolgárok, szabad mozgású uniós polgárok, huzamos tartózkodásra jogosult harmadik országbeliek és elismert hontalanok igényelhetik.
- Ugyanaz a személy a kölcsönt csak egyszer veheti igénybe, még akkor sem újra, ha a korábbit visszafizette. Házastársak és élettársak csak közösen igényelhetnek. Adóstársként csak az igénylő szülője vagy testvére vonható be, de ő nem szerezhet tulajdont a lakásban.
- Az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie (30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány vagy nyilatkozat), és nem lehet jelentős köztartozása. A központi hitelinformációs rendszerben nem lehet nyilvántartott tartozása, vagy azt legalább 1 éve teljesítenie kellett.
- Nem kaphat kölcsönt, aki más lakáscélú, kamattámogatott kölcsönnel rendelkezik, vagy akit az elmúlt 3 évben lakáscélú állami támogatás visszafizetésére köteleztek (méltányosság esetén kivétel van).
- Aki a kérelem benyújtásakor vagy korábban 50 százalékos vagy nagyobb tulajdoni hányadot birtokolt lakásban, nem igényelhet. Kivétel, ha a lakás értéke legfeljebb 30 millió forint, a lakást lebontották, vagy haszonélvezettel terhelten kapta, és a haszonélvező ott lakik.
- A megvásárolt vagy megépített lakás ára legfeljebb bruttó 100 millió forint lehet. Egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont esetén ez bruttó 150 millió forint.
- A hasznos alapterület egy négyzetméterének ára legfeljebb bruttó 1,5 millió forint lehet. Ez 2028. január 1-jétől minden évben az új lakások árindexével emelkedik.
- Lakás vásárlásánál az eladási ár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.
- A támogatott által fizetett kamat legfeljebb 3 százalék új lakásnál és 5 százalék használt lakásnál; az állam a különbözetet kamattámogatásként fizeti. Az ügyleti kamat felső határa az 5 éves államkötvény-hozamok átlaga plusz 0,5 százalékpont, és ötévente változtatható.
- Legalább 10 százalék önerő kell, kivéve megfelelő pótfedezet bevonása esetén. A bank legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet az igényléssel és folyósítással kapcsolatban (az értékbecslés és a helyszíni szemle díját leszámítva). Előtörlesztésnél a költség legfeljebb az előtörlesztett összeg 1 százaléka.
- Kölcsönkérelem vásárlásnál az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül, építésnél a használatbavételi engedély kiállítása előtt nyújtható be. A bank vásárlásnál 30, építésnél 60 napon belül bírálja el a kérelmet; elutasítás esetén 15 napon belül a kormányhivataltól lehet kérni a jogosultság megállapítását.
- Új építésű lakásnál, a használatbavételi engedély előtt, a kölcsön részletekben is folyósítható. Építésnél a folyósítás a készültséggel arányosan, utólag történik, és a támogatottnak a bekerülési költség legalább 70 százalékáról számlát kell bemutatnia.
- A támogatottnak a lakásba a folyósítást követő 180 napon belül be kell jelentenie a lakóhelyét. Az állami zálogjog és elidegenítési tilalom időtartama alatt, 5 évig életvitelszerűen ott kell laknia. A lakást nem engedheti át másnak, és nem hasznosíthatja lakáscéltól eltérően (kivételek vannak, pl. betegség, 2 évig tartó munkavállalás, tanulmányok, közeli hozzátartozó ápolása).
- A kölcsön igénybevételét az állami adóhatóság és a kormányhivatal a futamidő végéig ellenőrizheti. Jogosulatlan igénybevételnél a kamattámogatást a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpontos kamattal növelten kell visszafizetni, és a támogatás megszűnik.
- Az állam javára jelzálogjog és elidegenítési tilalom kerül a lakásra a kölcsönszerződéskötéstől, illetve a használatbavételi engedély kiadásától számított 5 évre, a kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig. Lakásbiztosítás kötelező ebben az időszakban.
- Méltányossági kérelem a visszafizetési döntés kézhezvételét követő 30 napon belül nyújtható be; részletfizetés, nehéz helyzetben legfeljebb 5 év halasztás kérhető.
- A rendelet a Wekerle Plusz bevezetésével hatályon kívül helyezi az Otthon Start FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendeletet. Új Otthon Start kérelem a hatálybalépés után csak szűk körben, 2026. november 15-ig nyújtható be (ha az építés engedélyezési eljárása vagy bejelentése, illetve az adásvétel 2026. október 31-ig megtörtént).
- Az Otthon Start alapján a kihirdetést követő 16. napot megelőzően benyújtott kérelmekre és létrejött jogviszonyokra a 2026. november 15-én hatályos szabályokat kell továbbra is alkalmazni.
- A rendelet módosítja a kistelepülési otthonteremtési támogatásról és a CSOK Plusz hitelprogramról szóló rendeletek kamatszabályait: a hivatkozott „átlaga 115 százalékának 1” helyébe „átlagának 1,5”, illetve az „átlaga 110 százalékának 1” helyébe „átlagának 0,5” kerül.
Foglalkozás-egészségügyi rendelet: „vármegyei” helyett „megyei”
a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló szabályokban a „vármegyei” szót „megyei”-re cseréli.
- A módosítás az Országgyűlés által elfogadott megyei átnevezést vezeti át az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben, tartalmi változást nem hoz.
Keresőképtelenségi rendelet: „vármegyei” helyett „megyei”
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló szabályban a „vármegyei” szót „megyei”-re cseréli.
- A módosítás csak a megyei átnevezést vezeti át, tartalmi szabályváltozás nincs.
Egészségbiztosítási végrehajtási rendelet: megyei elnevezés átvezetése
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a kötelező egészségbiztosítás végrehajtási szabályaiban több helyen a „vármegyei” szót „megyei”-re cseréli.
- A módosítás csak elnevezést érint, tartalmi változást nem hoz.
Egészségügyi finanszírozási rendelet: „vármegye” helyett „megye”
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának szabályaiban és több mellékletében a „vármegye”-eredetű szavakat (pl. vármegyeszékhely, vármegyei) „megye”-eredetűekre cseréli.
- A módosítás csak a megyei átnevezés átvezetése, tartalmi szabályváltozás nincs.
Gyógyszertámogatási elszámolási rendelet: megyei elnevezés átvezetése
a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások támogatásának elszámolásáról szóló szabályban a „vármegyei” szót „megyei”-re cseréli.
- A módosítás csak elnevezést érint, tartalmi változást nem hoz.
Várólistás ellátások rendelet: vármegye helyett megye
a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a „vármegye” szót „megyére” cseréli a várólista alapján nyújtható ellátásokról szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben.
- A csere a 3. számú melléklet A) pont 1–4. alpontját és B) pont 1. és 2. alpontját érinti.
- Az indok: az Országgyűlés a 2026. évi XLIX. törvénnyel a vármegyéket megyékre nevezte át, és ezt az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben is át kell vezetni.
- Tartalmi változás nincs, csak a megnevezés módosul.
Egészségügyi ellátórendszer-fejlesztési rendelet: vármegye helyett megye
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a „vármegyei”, „vármegyéhez”, „vármegye” és „vármegyéből” szavakat megyei alakokra cseréli az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény végrehajtási rendeletében (337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet).
- A csere érinti az 1/D. § (2) bekezdését, az 5/A. § (5d) bekezdés c) pontját, a 12. § (5) bekezdés a) pontját, valamint a 4. és a 7. számú mellékletet.
- Az indok az, hogy a vármegyéket megyékre nevezték át (2026. évi XLIX. törvény).
- Tartalmi változás nincs, csak a megnevezés módosul.
Egészségügyi bírság rendelet: vármegyei helyett megyei
az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a „vármegyei” szót „megyeire” cseréli az egészségügyi bírság megfizetéséről szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében és 1/A. § (1) bekezdésében.
- Az indok a vármegyék megyékre való átnevezése (2026. évi XLIX. törvény).
- Tartalmi változás nincs, csak a megnevezés módosul.
Külföldi gyógykezelések rendelet: vármegyei helyett megyei
a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a „vármegyei” szót „megyeire” cseréli a külföldön történő gyógykezelésekről szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet 6. §-ában.
- Az indok a vármegyék megyékre való átnevezése (2026. évi XLIX. törvény).
- Tartalmi változás nincs, csak a megnevezés módosul.
Egészségügyi válsághelyzeti ellátás rendelet: vármegye helyett megye
az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben a „vármegyei”, „vármegyén” és „vármegye” szavakat megyei alakokra cseréli.
- A csere a rendelet több szakaszát érinti, például az 5., 7–15., 17. és 18. §-t.
- Az indok a vármegyék megyékre való átnevezése (2026. évi XLIX. törvény).
- Tartalmi változás nincs, csak a megnevezés módosul.
Szakorvosképzési és rezidens támogatási rendelet: vármegye helyett megye
az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a szakorvosképzésről és a Rezidens Támogatási Programról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendeletben a „vármegyénkénti”, „vármegyei” és „vármegyében” szavakat megyei alakokra cseréli.
- A csere a 17. § (2)–(4) bekezdését és a 19. § (1) bekezdését érinti.
- Az indok a vármegyék megyékre való átnevezése (2026. évi XLIX. törvény).
- Tartalmi változás nincs, csak a megnevezés módosul.
Népegészségügyi hivatalok rendeletében a „vármegye” helyett „megye” szerepel
a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a népegészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalokról szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben cseréli le a „vármegyei” és „vármegye” szavakat „megyei” és „megye” szavakra.
- A módosítás az Országgyűlés döntéséből következik: a vármegyéket megyékre nevezték át, és ezt az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben is át kell vezetni.
- A névcsere érinti a rendelet szövegét, valamint az 1. és a 2. mellékletét, a mellékletek táblázatainak megnevezett mezőit is (pl. „VÁRMEGYE” helyett „MEGYE”).
- Tartalmi szabály nem változik, csak az elnevezés.
Egészségbiztosítási szervek rendeletében „vármegyei” helyett „megyei” elnevezés
az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben a „vármegyei” szót „megyeire”, a „vármegye” szót „megyére” cseréli.
- A csere az 1. § b) pontját, a 4. § (2) bekezdését és a 4. § (3) bekezdését érinti.
- A módosítás oka, hogy a vármegyéket megyékre nevezték át, és ezt az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben is át kell vezetni.
- Tartalmi szabály nem változik, csak az elnevezés.
Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló rendeletben megyei elnevezések
az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló 516/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló 516/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletben a „vármegyei”, „vármegyék”, „Vármegyei” és „vármegyében” szavakat a „megyei”, „megyék”, „Megyei” és „megyében” alakokra cseréli.
- A csere a 4. §-t (nyitó szöveg, a)–j) pontok), a 4/B. §-t és a 4/C. § (1)–(3) bekezdését érinti.
- A módosítás oka, hogy az Országgyűlés a vármegyéket megyékre nevezte át, és ezt a miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben is át kell vezetni.
- Tartalmi szabály nem változik, csak az elnevezés.
Egészségügyi szolgálati jogviszony végrehajtási rendeletében megye-névcsere
az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletében (528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet) a „vármegyei” szót „megyeire” cseréli.
- A csere a 3. § (4) bekezdés d) és e) pontját, a 7. § (1) bekezdés b)–d) pontját, valamint a 24. § (1) bekezdés a) és b) pontját érinti.
- A módosítás az Országgyűlés által elfogadott vármegye–megye átnevezés átvezetése az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben.
- Tartalmi szabály nem változik, csak az elnevezés.
Egészségügyi intézmények irányításáról szóló rendelet: új megyei intézménylista
az egészségügyi intézmények irányításának egyes szabályairól szóló 285/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet a 285/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. mellékletét újjal váltja fel: „Az irányító megyei intézmények” táblázat 19 megyét és az irányító kórházat vagy klinikai központot sorolja fel.
- A táblázatban többek között Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Heves, Tolna, Vas, Zala megye megyei kórháza, Baranya megyénél a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Csongrád-Csanádnál a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ, Hajdú-Biharnál a Debreceni Egyetem Klinikai Központ szerepel irányító intézményként.
- A rendelet a „vármegyei” és „vármegyében” kifejezéseket „megyei” és „megyében” alakokra cseréli a szövegben (2. §), több bekezdésben, alcímben és mellékletben.
- A módosítás oka, hogy az Országgyűlés a vármegyéket megyékre nevezte át, és ezt az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben is át kell vezetni.
- Új tartalmi szabály nem szerepel, csak az elnevezés változik.
Orvosok etikai eljárásáról szóló rendelet: vármegye helyett megye
az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon (2026. október 28.)
- A rendelet az orvosokkal, fogorvosokkal és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023. (VII. 17.) Korm. rendeletben a „Vármegye”, „vármegye”, „vármegyei” és „vármegyék” szavakat „megye” megfelelőikre cseréli.
- A csere az 1. § (1) és (1a) bekezdését, a 3. § (3) bekezdését, az 5. § (2) és (3) bekezdését, valamint az 1. melléklet címét érinti.
- A módosítás oka, hogy az Országgyűlés a vármegyéket megyékre nevezte át, és ezt az egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó rendeletekben is át kell vezetni.
- Tartalmi szabály nem változik, csak az elnevezés.
Vármegye helyett megye a természetes gyógytényezők rendeletében
a természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon
- A rendelet a természetes gyógytényezőkről szóló szabályban átvezeti a vármegyék megyékre történő átnevezését.
- A 4. §, a 7. §, a 23. § és a 24. § érintett bekezdéseiben a „vármegyei” szó helyébe „megyei” lép.
- A 4. § (2) bekezdésében a „Vármegyei” helyett „Megyei”, a „vármegyére” helyett „megyére” szerepel.
- A 2. melléklet 4. cím 1.1. alpontjában a „Vármegye” szó helyett „Megye” áll.
- Az átnevezésről az Országgyűlés a 2026. évi XLIX. törvénnyel döntött; ez csak technikai módosítás.
Új szabályok a nemzetközi sportesemények állami támogatásának igénylésére
az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő harmadik napon
- A rendelet célja, hogy a nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események magyarországi megrendezése költséghatékonyan, átláthatóan és sportszakmai szempontok szerint történjen.
- A regisztrációs és támogatási kérelmet a miniszter minisztériumának honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
- A miniszter a regisztrációs kérelmet 30 napon belül bírálja el. Hiánypótlásra legfeljebb 15 napos határidőt ad, és ez nem számít bele az elbírálási határidőbe.
- A miniszter dönthet arról is, hogy a jelentős sportesemény megvalósítását a Nemzeti Kommunikációs Hivatal végzi.
- Költségvetési támogatás akkor adható, ha a kérelmező legalább 500 millió forint támogatást kér az eseményhez.
- Ha az esemény kezdetéig több mint 2 év van hátra, a regisztrációs kérelmet a pályázati határidő előtt legalább 270 nappal be kell nyújtani. Mellé kell tenni az 500 millió forintot meghaladó forrásigényről szóló nyilatkozatot és az előzetes költségtervet.
- A miniszter a kérelem nyilvántartásba vétele után előterjesztést készít a Kormánynak, amelyhez a garancianyilatkozatok is tartoznak.
- A részletes költségterv legfeljebb 30%-kal térhet el az előzetes költségterv főösszegétől, részletes indokolással.
- A pályázó szervezet legkésőbb az esemény kezdőnapját megelőző 2 évvel nyújtja be a támogatási kérelmet. A miniszter 30 napon belül előterjesztést készít a Kormánynak.
- Az uniós hivatkozás az 1407/2013/EU rendeletről az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre változik, és több korábbi szabály hatályát veszti.
- Átmeneti szabály: a 2026. december 31-ig vagy ezen a napon kezdődően megrendezendő, 500 millió forintot el nem érő forrásigényű hazai rendezésű és bizonyos utánpótlás-sportesemények, valamint az NRÜ Zrt. közreműködésével megkezdett, jogutódlással nem érintett sportesemények esetén a korábbi szabályokat kell alkalmazni.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a sportesemények szervezésének átszabása
a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő harmadik napon
- A rendelet célja, hogy a szabályok illeszkedjenek a kormányzati struktúrában és a sportrendezvények lebonyolításában történt változásokhoz.
- Ha a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter egyedi döntése alapján a Hivatal valósít meg egy jelentős sportesemény, a Hivatal a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. bevonásával jár el.
- A 3. § (1) bekezdésében az „általános politikai koordinációért felelős miniszter” helyébe „a sportpolitikáért felelős miniszter” lép.
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség szerepének újraszabályozása
a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő harmadik napon
- A rendelet egyértelműen szabályozza a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. (NRÜ Zrt.) feladatait és szerepét a nemzeti rendezvények szervezésében.
- A szabályokat a nemzeti rendezvényeken túl a Magyarországon megrendezett nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események előkészítésére és lebonyolítására is alkalmazni kell.
- A Miniszterelnökséget vezető miniszter dolgozza ki és valósítja meg a nemzeti rendezvények koncepcióját. A feladatot részben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal útján látja el.
- A Hivatal a feladatot az NRÜ Zrt. bevonásával végzi. Az NRÜ Zrt. nem dönthet támogatásról, és nem nyújthat költségvetési támogatást.
- Ha a támogatás uniós állami támogatásnak minősül, a Hivatalnak előzetesen jóvá kell hagyatnia a tervezetet a Támogatásokat Vizsgáló Irodával.
- Az NRÜ Zrt. költségtervet készít elő, részt vesz a támogatási szerződés előkészítésében, a kommunikációs beszerzéseknél a Hivatal szabályai szerint jár el, és ellátja az operatív szervezési feladatokat.
- A nemzeti rendezvény operatív irányító testületét a miniszter hozza létre. Ez a testület önálló kötelezettséget nem vállalhat, üléseiről jegyzőkönyv készül.
- Az NRÜ Zrt.-nek rendezvényenként külön, visszakövethető elektronikus nyilvántartást kell vezetnie a döntésekről, szerződésekről és kifizetésekről.
- Átmenetileg a 2026. december 31-ig vagy ezen a napon kezdődően megrendezendő kiemelt események és a jogutódlással nem érintett megkezdett sportesemények esetén a korábbi szabályok maradnak érvényben.
- A 2027. január 1-jén vagy később megrendezendő, NRÜ Zrt. által már kezelt kiemelt események esetén az ágazati sportszövetség 15 napon belül, jogvesztő határidővel írásban nyilatkozhat, hogy az NRÜ Zrt. jogutódja kíván lenni.
- A miniszter 15 napon belül dönt a hozzájárulásról. Hozzájárulás esetén az NRÜ Zrt. és a sportszövetség 30 napon belül átadás-átvételi megállapodást köt.
- A jogutódlás a szerződő felek hozzájárulása nélkül is megtörténik, a feleket értesíteni kell. A megállapodás a követeléseket nem teszi lejárttá.
- A jogutódlással a folyamatban lévő közbeszerzésekben, a hatósági engedélyekben és a dokumentációban is a sportszövetség lép az NRÜ Zrt. helyére.
- Több korábbi rendelkezés hatályát veszti.
Átkerülő feladatok és új miniszteri elnevezések a diaszpóra-magyarsággal való kapcsolattartás támogatásánál
a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló 480/2023. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő napon; a 2. § b) és d) pontja 2027. január 1-jén
- A rendelet célja, hogy a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló rendelet és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet összhangban legyen.
- A társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter helyett a nemzetpolitikáért felelős miniszter jár el a rendelet 1. § (1) és (3) bekezdése szerint.
- A nemzetpolitikáért felelős miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogutódja a nemzetpolitikáért felelős miniszter minisztériuma.
- 2027. január 1-jétől a „nemzetpolitikáért” kifejezés helyébe a „magyarságpolitikáért” kifejezés lép.
Az állami sporttámogatás kezelésének átadása a nemzetközi sportesemények kisebb támogatásigényű eseményeinél
a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetről és azzal összefüggő egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 428/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: a kihirdetést követő harmadik napon
- A rendelet célja, hogy a nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események magyarországi megrendezése költséghatékonyan, átláthatóan és sportszakmai szempontok szerint történjen.
- A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet feladatai külön megállapodás alapján: részvétel a sportcélú források elosztásában és felhasználásában, támogatási szerződések előkészítése és megkötése, a megvalósítás és a beszámolók ellenőrzése, nyilvántartás, valamint beszámolás a miniszternek a tárgyévet követő év március 31-ig.
- Az Intézet ellátja a sportolók és sportszakemberek támogatási, ösztöndíj- és életpályaprogramjaival kapcsolatos feladatokat is.
- A 2026. december 31-ig vagy ezen a napon kezdődően megrendezendő, 500 millió forintot el nem érő forrásigényű hazai rendezésű nemzetközi események és kiemelt utánpótlás-sportesemények esetén a korábbi szabályok maradnak érvényben.
- A 2027. január 1-jén vagy később megrendezendő ilyen eseményeknél, ha az Intézet a lebonyolítási és rendezési szerződéskötési feladatot ellátta, az Intézet általános jogutódja a rendelet hatálybalépését követő 15. naptól az adott sportág országos sportági szövetsége.
- Az Intézet és a sportszövetség 30 napon belül átadás-átvételi megállapodást köt, az Intézet 3 munkanapon belül megküldi azt a felelős miniszternek.
- A jogutódláshoz harmadik fél hozzájárulása nem kell, de a feleket értesíteni kell; a megállapodás nem teszi lejárttá az Intézettel szembeni követeléseket.
- A folyamatban lévő közbeszerzésekben és a hatósági engedélyekben a sportszövetség lép az Intézet helyébe.
- A 428/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a hatályát veszti.
Babaváró: részletfizetés, 1 millió Ft elengedés és alacsonyabb kamat
a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lép: 2026. november 1.
- A rendelet enyhíti a babaváró kölcsön gyermekvállalási feltételének nem teljesülése esetén keletkező magas fizetési kötelezettségeket.
- A kamattámogatás megszűnését követő 120 napon belül bejelentve a visszafizetendő összeg 24 havi kamatmentes részletben fizethető meg, a kincstár részére a hitelintézet útján.
- Ha 2 hónapon belül nem kezdik meg a részletfizetést, vagy 2 hónapig elmaradnak a részlettel, a hitelintézet megküldi az iratokat a kormányhivatalnak a visszafizetésre kötelező eljárás megindításához.
- A 2026. október 31-ig megkötött szerződéseknél a fővárosi és megyei kormányhivatal 1 000 000 forintot elenged, ha a háztartásban az egy főre eső igazolt bruttó havi jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor hatályos minimálbér bruttó összegének 100%-át.
- Az elengedés kizárólag a részletfizetéssel együtt kérhető. Elengedés esetén a fennmaradt tartozás 48 havi kamatmentes részletben fizethető.
- Az elengedési kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A hitelintézet 10 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, az 15 napon belül dönt, a hitelintézet pedig újabb 10 napon belül értesíti a támogatott személyt.
- Ha a támogatott személyek legalább 3 alkalommal részt vettek emberi reprodukciós eljárásban, vagy folyamatban van az örökbefogadási eljárásuk, a gyermekvállalási határidő egy évvel meghosszabbodik. Az igazolásokat a határidő lejárta előtti napig kell benyújtani, a 2026. október 31-én lejáró határidőnél 2026. december 31-ig. A hitelintézet 20 napon belül tájékoztat a döntésről.
- A kamattámogatás megszűnése után a támogatott személy kérheti a hitelintézetnél a kölcsön kamatának módosítását az alacsonyabb törlesztőrészlet érdekében. Ez a 2026. október 31-ig megkötött szerződésekre vonatkozik, és az állami kezességet nem érinti.
- Az új szerződéseknél (2026. november 1-jétől) a kamattámogatás megszűnése utáni kamatot a rendelet szerint alacsonyabban határozzák meg: az államkötvény-átlaghozam 100%-a plusz 0,5 százalékpont, a korábbi 110% plusz 1 százalékpont helyett.
- A 2026. október 31-én lejáró határidejű szerződéseknél a hitelintézet 2026. december 1-jéig küldi meg a tájékoztatást, a 120 napos határidő 2026. december 1-jén kezdődik, a kamattámogatás pedig 2026. december 31-én szűnik meg.
- A hitelintézet a rendelet hatálybalépésétől számított 20 napon belül tájékoztatja azokat, akiknek a kamattámogatás megszűnése miatt már megemelkedett a törlesztőrészletük.
- Ha a gyermekvállalási feltétel nem teljesül, a kormányhivatal (és nem a Kincstár) kapja meg az iratokat a visszafizetési eljáráshoz.
Az Alkotmánybíróság döntései
Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria adatigénylési ítéletét
a Kúria Pfv.IV.20.865/2025/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
Hatályba lép: A határozat a Magyar Közlönyben való közzététellel (2026. október 27.) vált közzé.
- Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek mondta ki, és megsemmisítette a Kúria Pfv.IV.20.865/2025/6. számú ítéletét.
- Az ügyben az indítványozó azt kérdezte a Fővárosi Ítélőtáblától, hogy 2020-ban hány adatigénylést továbbított 15 napon belül az Országos Bírósági Hivatalnak, és hány megválaszolásához kapott javaslatot tőle.
- A másodfokú bíróság kötelezte az adatok kiadására, a Kúria viszont hatályon kívül helyezte ezt, és az elsőfokú elutasítást hagyta helyben, mert szerinte az adat nem közérdekű.
- A Kúria szerint csak az az adat közérdekű, amely hozzájárul a bíróság ítélkezési tevékenységéről való tájékozott véleményformáláshoz, és az ítélkezés működését jellemzi.
- Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria két feltétellel indokolatlanul leszűkítette a közérdekű adat fogalmát, ezzel sértette az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében rögzített közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.
- Az első feltétel az volt, hogy az adat csak az ítélkezési tevékenységgel függhet össze. Az Alkotmánybíróság szerint a bíróság szervi (igazgatási) működése is nyilvános, mint más közpénzből finanszírozott szervezeté.
- A második feltétel az volt, hogy az adat hozzájáruljon a tájékozott véleményformáláshoz. Az Alkotmánybíróság szerint az adatkezelő nem dönthet arról, hogy az adatigény teljesítése szolgálja-e ezt a célt, és csak az Infotv. konkrét rendelkezésére hivatkozva tagadhatja meg az adatot.
- Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a határozatból nem következik közvetlen kötelezettség az adatok kiadására. A konkrét ügy következményeit az eljáró bíróságnak, a Kúriának kell levonnia.
- A panasz egy része (például az emberi méltóság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a tisztességes eljárás sérelme) nem volt kellően megindokolt, ezeket nem vizsgálták érdemben.
- Dr. Handó Tünde és dr. Patyi András párhuzamos indokolást, dr. Márki Zoltán különvéleményt fűzött a határozathoz.
Megsemmisült a kármentesítési beavatkozási terv felülvizsgálatáról szóló szabály
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 26/A. §-a alaptörvény-ellenessé nyilvánításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról
Hatályba lép: A határozat a Magyar Közlönyben való közzététellel (2026. október 27.) vált közzé.
- Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek mondta ki, és megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 26/A. §-át.
- A megsemmisített szabály szerint a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár hivatalból elrendelte a beavatkozási terv felülvizsgálatát, ha a jóváhagyás véglegessé válásától számított öt éven belül nem kezdődtek meg a beavatkozási munkák, vagy a megkezdett munkákat több mint öt éve nem folytatták.
- A felülvizsgálat elrendelése után a beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések végrehajtásának nem volt helye.
- A megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a Fővárosi Törvényszék előtt 109.K.703.878/2025. számon folyamatban lévő ügyben, sem más bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben.
- Az Alkotmánybíróság szerint a szabály sértette az egészséges környezethez való jogot (Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdés), mert hozzájárult a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához.
- A szabály az Alaptörvény XXI. cikk (2) bekezdésével is ellentétes volt, mert a kármentesítésre kötelezett akkor került kedvezőbb helyzetbe, ha egyáltalán nem kezdte meg a munkát, ez pedig a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálta.
- A szabályt a 337/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet iktatta be 2024. november 19-i hatállyal, indokolás nélkül.
- Az indítványozó további érveit (B) cikk (1) bekezdés, XIII. cikk (1) bekezdés) az Alkotmánybíróság már nem vizsgálta.
- Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó párhuzamos indokolást fűzött a határozathoz.
Határozatok Tára
Két bíró felmentése: nyugdíjkorhatár és nyugállományba helyezés
bírák felmentéséről
Hatályba lép: Dénesiné dr. Tóth Ildikó esetében 2027. március 5.; dr. Rózsa Sándor esetében 2027. június 25.
- A köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára felmenti bírói tisztségéből dr. Rózsa Sándort 2027. június 25-i hatállyal az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel.
- Dénesiné dr. Tóth Ildikót nyugállományba helyezés iránti kérelmére 2027. március 5-i hatállyal menti fel bírói tisztségéből.
- A határozat kelte: 2026. október 21.
Két bíró kinevezése
bírák kinevezéséről
Hatályba lép: 2026. november 15.
- Dr. Bethlendy-Kis Tündét a köztársasági elnök bíróvá nevezi ki a 2026. november 15. és 2029. november 14. közötti időtartamra.
- Dr. Pokomándy Imrét 2026. november 15-étől határozatlan időtartamra nevezi ki bíróvá.
- A kinevezések az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára történtek.
- A határozat kelte: 2026. október 21.
Új bíró kinevezése és egy bíró kinevezésének meghosszabbítása
bíró kinevezéséről és bírói kinevezés ismételt meghosszabbításáról
Hatályba lép: 2026. november 1.
- Dr. Michna Katinkát a köztársasági elnök bíróvá nevezi ki a 2026. november 1. és 2029. október 31. közötti időtartamra.
- Dr. Lakatos Dániel bírói kinevezését a 2026. november 1. és 2029. október 31. közötti időtartamra ismételten meghosszabbítja.
- A döntések az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára születtek.
- A határozat kelte: 2026. október 20.
Új szöuli nagykövet megbízása, Észak-Korea képviseletével
rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízásáról
- A köztársasági elnök dr. Perosa István Zsolt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízta Magyarország szöuli nagykövetségének vezetésével.
- A nagykövet Magyarországot a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is képviseli.
- A megbízás a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére történt.
- A határozat kelte 2025. december 18., az ellenjegyzés 2026. január 7.
Három magyar pályázat az uniós Technikai Támogatási Eszközhöz 2027-re
az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszköze 2027. évi pályázati körében benyújtani javasolt pályázatokról
- A Kormány egyetért azzal, hogy Magyarország az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszközének 2027. évi pályázati körében három témában pályázzon.
- A témák: hálózatok és megújuló energiaforrások engedélyezése; DAEN+ – strukturális támogatás a védelmi beszerzésekhez; Promóciós Pénzügyi Akadémia a pénzügyi eszközök felhasználásának ösztönzésére.
- A gazdasági és energetikai miniszternek gondoskodnia kell a pályázatok benyújtásáról az Európai Bizottság SG REFORM Főtitkárságához.
- A benyújtás határideje 2026. október 31.
Öt közúti fejlesztés tervezésének előkészítése és forrásai
egyes közúti infrastruktúra-fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről
- A Kormány kiemelt jelentőségűnek tartja az előkészítési projekteket, és egyetért a tervezési feladatok elvégzésével.
- Projektek: 38. sz. főút Tokaji út és a 100. sz. vasútvonal külön szintű keresztezése (kiviteli tervig); 71. sz. főút Keszthely bekötés (kiviteli tervig); Kaposvár–Dombóvár új közúti összeköttetés (környezetvédelmi engedélyig).
- További projektek: 442. sz. főút Szolnok–Kunszentmárton szakasza településelkerülőkkel (környezetvédelmi engedélyig); Mezőtúr 46. sz. főút és a 120. sz. vasútvonal külön szintű átvezetése (tanulmányterv).
- A megkötött tervezési szerződések hatálybaléptetésével a Kormány egyetért.
- A közlekedési és beruházási miniszternek a 2027. évi költségvetésben 1 478 490 650 forintot kell biztosítania.
- A pénzügyminiszternek 2028-ban 711 649 750 forintot, 2029-ban 645 795 000 forintot kell rendelkezésre bocsátania.
- A 2027–2029 közötti éven túli kötelezettségvállalás felső korlátja 2 835 935 400 forint.
Katonai egyéni felszerelés beszerzése: 50,2 milliárd forintos kötelezettségvállalás
egyes honvédelmi tárgyú beszerzési eljárások eredményeként kötendő szerződésekkel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyásáról
- A Kormány egyetért a „Katona egyéni felszerelés beszerzése (2027–2028)” feladattal összefüggő kötelezettségvállalással.
- A 2027–2028-as években legfeljebb bruttó 50 224 783 000 forint összegű kötelezettségvállalást hagy jóvá a Honvédelmi Minisztérium, Magyar Honvédség cím terhére.
- A vállalható kötelezettség felső korlátja 2027-ben bruttó 18 893 500 000 forint.
- 2028-ban a felső korlát bruttó 31 331 283 000 forint.
Tűztámogató rendszerek beszerzése a Honvédségnek, 5,6 milliárd forintig
egy honvédelmi tárgyú beszerzéshez szükséges forrás biztosításáról és a beszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződéssel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyásáról
- A Kormány indokoltnak tartja hordozható és vontatott, közvetett tűztámogató rendszerek és rendszerelemek beszerzését a Magyar Honvédségnek.
- A beszerzésről a 2026–2028. években egyetért.
- A 2027–2028-as években összesen legfeljebb bruttó 5 633 798 232 forint kötelezettségvállalást hagy jóvá.
- Ebből 2027-ben legfeljebb bruttó 2 540 880 466 forint, 2028-ban legfeljebb bruttó 3 092 917 766 forint vállalható.
- A Kormány egyetért azzal, hogy az 1148/2026. (V. 14.) Korm. határozat 1. pontja szerinti korlát erre a beszerzésre nem vonatkozik.
Az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciója és új szárny építése
az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről
- A Kormány egyetért az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületének teljes műemléki rekonstrukciójával, ideértve a Kinizsi utcai szárny felújítását és a Hőgyes Endre utcai új szárny megépítését.
- A beruházás kormányzati felelőse a közlekedési és beruházási miniszter.
- A miniszternek többoldalú együttműködési megállapodást kell kötnie (határidő: 2026. november 15.), és el kell végeznie az előkészítést és a múzeumszakmai terv felülvizsgálatát (2027. február 28.).
- Az 1. ütemben értékmentő bontást kell végezni 2028. március 31-ig.
- Az új szárny építészeti koncepciójáról az Országos Építészeti Tervtanács véleményével jelentést kell készíteni a Kormánynak.
- A 2027. évi éven túli kötelezettségvállalás felső korlátja 678 000 000 forint.
- Az előkészítésre 150 000 000 forint egyszeri átcsoportosítás történik az Állami beruházások fejezetből; összesen 265 000 000 forintot kell biztosítani (2026: 150 millió, 2027: 115 millió forint).
- Az értékmentő bontásra 2027-re 563 000 000 forintot kell biztosítani.
- Támogatási jogviszonyt kell létesíteni 827 486 958 forint összegben, elszámolási és visszafizetési kötelezettséggel.
- A 2. ütem (befejezés) előterjesztését a feltételes közbeszerzési eljárás után kell a Kormány elé vinni.
- A kulturális miniszter gondoskodik az épület állagvédelméről 2027-ben és a megkezdett bontások 2026. évi folytatásáról, és felülvizsgálja a múzeum ideiglenes működtetésének költségeit (2026. október 31.).
- A Kormány visszavonja az 1939/2015., az 1513/2017. és az 1234/2020. (1. pont) Korm. határozatot.
Mezőgazdasági Múzeum gödöllői költöztetésének leállítása
a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gödöllői elhelyezése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1315/2025. (VIII. 18.) Korm. határozat visszavonásáról
- A Kormány nem támogatja, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, valamint a múzeumi gyűjtemények Gödöllőre költözzenek.
- Indoka az, hogy meg kívánja őrizni a múzeum és könyvtár eredeti szellemiségét, a takarékos állami feladatellátás vállalásaival összhangban.
- A Kormány visszavonja a gödöllői elhelyezésről szóló 1315/2025. (VIII. 18.) Korm. határozatot.
Szegedi Szerb Oktatási Központ beruházásának átvétele a minisztériumtól
a Szegedi Szerb Oktatási Központ beruházásának Közlekedési és Beruházási Minisztérium általi átvételéről
- A Kormány egyetért azzal, hogy a szegedi Kálvin tér 6. alatti (2975/2 hrsz.) Szegedi Szerb Oktatási Központ iskolaépületének további előkészítésével és szükség esetén megvalósításával kapcsolatos építtetői és tulajdonosi feladatokat a közlekedési és beruházási miniszter látja el.
- Ugyanez vonatkozik a projekt részét képező két óvodai csoportszoba és a kapcsolódó udvari játszótér befejezésére is.
- A feladatátvételnél figyelembe kell venni a Szerb Országos Önkormányzat költségvetési támogatásból eredő támogatási jogviszonyát és az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogát.
- A közlekedési és beruházási miniszternek feltételes közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia az első ütemre: az iskolaépület műszaki állapotfelmérésére, az óvodai részek készültségének és engedélyezési helyzetének feltárására, valamint a befejezéshez szükséges tervezési dokumentációra.
- A feltételes közbeszerzési eljárást 2027. január 31-ig meg kell indítani.
- Az eljárás eredménye után a miniszternek előterjesztést kell készítenie a Kormánynak az első ütem forrásáról.
- Az oktatási és gyermekügyi miniszternek a pénzügyminiszter bevonásával, a Szerb Országos Önkormányzattal és Szeged önkormányzatával együttműködve meg kell vizsgálnia, van-e Szegeden más bevonható ingatlan azoknak az oktatási és kapcsolódó funkcióknak, amelyek a jelenlegi épületben nem vagy csak aránytalan ráfordítással valósíthatók meg.
- Ennek alapján a határozat közzétételét követő 120 napon belül előterjesztést kell készíteni a Kormánynak.
Az összefoglalók mesterséges intelligenciával készültek, tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a hivatalos közlöny szövegét.



