Néhány nappal a vásárlás után kiderül, hogy a frissen megvett használt autón bőven van javítanivaló. A futómű kopott, valami nem működik, a szerviz pedig több százezer forintos árajánlatot ad. Ilyenkor szinte mindenki ugyanazt kérdezi: felel-e az eladó a hibákért? A válasz a használt autó kellékszavatosság szabályaiban rejlik, és sokszor egészen más, mint amire a vevő számít. Egy általam vitt perben, amelyben az eladót képviseltem, a bíróság teljes egészében elutasította a vevő keresetét.
Röviden: használt autónál a természetes kopásból eredő hibák a vevő kockázatát jelentik. Hibás teljesítésről csak akkor lehet szó, ha a hiba független a használtságtól, vagy jelentősen túllépi a várható elhasználódást. Ezt a vevőnek kell bizonyítania, jellemzően igazságügyi műszaki szakértővel. Az ismert vagy könnyen észrevehető hibákért az eladó egyáltalán nem felel. Aki próbaút nélkül vesz autót, annak a kockázatát is maga viseli.
Az ügy röviden: mi történt?
Az eladó, egy magánszemély, interneten hirdette meg korábban vásárolt, használt szabadidő-autóját. A vevő telefonon egyeztetett vele, majd másnap elment megnézni az autót az eladó lakóhelyére.
- A megtekintés nagyjából egy órán át tartott. A vevő kívül-belül körbejárta az autót, beindította a motort, és a motorháztető alá is benézett.
- Az eladó előre szólt egy hibáról: a kormányon lévő multifunkciós gombok nem működnek, mert utólag beszerelt fejegység van az autóban.
- Alku után 2 000 000 forint vételárban állapodtak meg. A szerződést a vevő töltötte ki, és még aznap aláírták.
- Próbaút nem volt. A vevő az autót a szerződés aláírása és a vételár átutalása előtt egyszer sem vezette. A közeli benzinkútig is az eladó vezetett.
A vevő a harmadik napon már a kormánygombok miatt kereste az eladót, és egy szervizben árajánlatot kért a légzsák-átvezető cseréjére (kb. 120 ezer forint). Ügyvédi felszólításban először ezt az összeget, majd egy műszaki vizsga előtti átvizsgálásra hivatkozva már 300 000 forintot követelt. Később egy másik szerviz a futómű felújítására (toronycsapágyak, lengéscsillapító, lengőkarok) közel 1,5 millió forintos árajánlatot adott.
A vevő végül 300 000 forintra fizetési meghagyást kért az eladóval szemben. Az eladó ellentmondott, így az ügy perré alakult. A perben a vevő előbb kijavítási költséget, majd ugyanekkora összegű árleszállítást követelt.
Milyen hibákra hivatkozott a vevő?
A vevő hosszú hibalistát terjesztett elő. Ezek többsége tipikusan egy idősebb, sokat használt autónál előforduló kopás vagy korrózió:
- nem működő multifunkciós kormány,
- erősen korrodált hátsó hossz- és kereszt-lengőkar,
- elhajlott jobb első teleszkóp, lógó toronycsapágyak, elszakadt gumibakok, hiányzó ütésgátló,
- nem működő hátsóablak- és tükörfűtés-kapcsoló, hibás ablakemelő,
- sérült ajtó és karosszériaelem, valamint cserélt, nem fűthető szélvédő.
Bizonyítékként a szerződést, a szervizek árajánlatait és számláit csatolta, és eleinte igazságügyi műszaki szakértő kirendelését is kérte.
Hogyan védekezett az eladó?
Az eladó képviseletében a kereset elutasítását kértem, három fő érvvel:
- A kormánygombok hibája nyílt, ismert hiba volt, amelyről a vevőt a vásárlás előtt tájékoztattuk.
- Vitattuk a többi hiba fennállását, és azt is, hogy ezek már az átadáskor megvoltak.
- Ha a hibák léteznek is, azok egy használt autónál a természetes elhasználódás körébe tartoznak, ezért nem hibás teljesítés.
A bíróság az eladó feleségét tanúként is meghallgatta a megtekintés és az átadás körülményeiről.
A bíróság döntése: a keresetet elutasította
A járásbíróság az ítéletében a felperes (vevő) keresetét elutasította, és a vevőt 130 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az eladó javára. A vevőnek így nemcsak a saját ügyvédi és eljárási költségei vesztek oda, hanem az eladó ügyvédi díját is neki kellett megtérítenie.
Miért veszített a vevő? Az ítélet négy fontos tanulsága
1. Az ismert hibáért az eladó nem felel
A Polgári Törvénykönyv 6:157. § (1) bekezdése szerint nem teljesít hibásan az eladó, ha a vevő a hibát a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett. A kormánygombok hibájáról a vevőt kifejezetten tájékoztatták, így erre egyáltalán nem alapíthatott igényt.
Az „ismernie kellett” fordulat a bírói gyakorlat szerint a nyílt hibákra vonatkozik, vagyis azokra, amelyek egyszerű ránézéssel észrevehetők. Ilyen lehet egy sérült ajtó, egy törött karosszériaelem vagy egy látható korrózió is. Ide tartoznak azok a hibák is, amelyek a már ismert vagy nyílt hibák alapján előre láthatók voltak (Kúria EBH2013. P.17.).
2. Használt autónál a kopás a vevő kockázata
A hibás teljesítést mindig a szerződés tartalmához kell mérni. Aki használt autót vesz, annak számolnia kell azzal, hogy abban az életkorából és a futott kilométerekből adódóan kopott alkatrészek vannak. A Kúria 1/2012. (VI. 21.) PK véleménye és a BH2012. 172. számú döntés szerint használt dolognál csak akkor állapítható meg hibás teljesítés, ha a hiba független a használtságtól, vagy az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi.
Egy kopott toronycsapágy, egy korrodált lengőkar vagy egy elfáradt lengéscsillapító egy idősebb autónál könnyen ebbe a körbe tartozhat. Ezek a vevő terhére esnek, hiszen a használtság ismeretében, ennek megfelelő áron vette meg az autót.
3. Aki nem próbálja ki az autót, az vállalja a kockázatot
A bíróság külön kiemelte, hogy a vevő a vásárlás előtt egyszer sem vezette az autót. A szerződési szabadság alapján dönthetett volna úgy is, hogy próbaút nélkül nem veszi meg. Mivel mégis megvásárolta, az ebből fakadó kockázatokat is neki kell viselnie. A Ptk. 1:4. §-a szerint mindenkitől elvárható, hogy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal járjon el. A bíróság ennek fényében értékelte, hogy a vevő egy kétmillió forintos autót próbaút nélkül vett meg.
4. A bizonyítás a vevőt terheli, és szakértő nélkül nem megy
Ez volt az ügy kulcsa. A polgári perrendtartás 265. §-a szerint annak kell bizonyítania egy tényt, akinek az az érdeke, hogy a bíróság azt valósnak fogadja el. A vevőnek tehát azt kellett volna bizonyítania, hogy:
- a hibák már az átadáskor megvoltak,
- a hibák nem a természetes használtságból erednek, vagy jelentősen túllépik a várható kopást,
- és mekkora az az értékkülönbség, amely az árleszállítást megalapozza.
Ezek szakkérdések, amelyeket csak igazságügyi műszaki szakértő tud megítélni. A szerviz árajánlata azt mutatja meg, mennyibe kerül a javítás, de azt nem, hogy a hiba mikor keletkezett, és túlmegy-e a normál kopáson. A Kúria gyakorlata szerint ha a fél a bíróság tájékoztatása ellenére nem kér szakértőt, szakkérdésben nem tesz eleget a bizonyítási kötelezettségének (Kúria Pfv.20.131/2021/5.).
A vevő ugyan kérte szakértő kirendelését, de a bíróság felhívása ellenére nem fizette meg a szakértői díjelőleget, majd a bizonyítási indítványát vissza is vonta. Az eladó természetesen nem vállalta át a díjelőleget, hiszen neki nem állt érdekében a vevő állításait bizonyítani. A vevő ezután egy jóval később, a saját kérésére készült műszaki vizsga-hibajegyzéket próbált csatolni. A bíróság ezt mint elkésett bizonyítékot figyelmen kívül hagyta, mert a vevő korábban is beszerezhette és előterjeszthette volna.
Szakértő nélkül a vevő állításai bizonyítatlanok maradtak, ezért a bíróság a keresetet elutasította.
Magánszemélytől vagy kereskedőtől? Nem mindegy
Ebben az ügyben két magánszemély kötött szerződést, ezért ez nem fogyasztói szerződés. Ennek komoly következményei vannak:
| Magánszemélytől vásárolsz | Kereskedőtől vásárolsz fogyasztóként | |
|---|---|---|
| Ki bizonyítja, hogy a hiba már az átadáskor megvolt? | Te, a vevő | Egy ideig a törvény vélelmezi, hogy megvolt, a kereskedőnek kell az ellenkezőjét bizonyítania |
| Kellékszavatossági igény elévülése | Főszabály szerint 1 év az átadástól | 2 év (használt termékre a felek legalább 1 évben megállapodhatnak) |
| 14 napos elállási jog | Nincs | Csak online vagy üzleten kívül kötött szerződésnél |
Az elállási jogról az elállási jogról szóló cikkemben, a jótállás és a szavatosság különbségéről a kötelező jótállásról szóló bejegyzésemben olvashatsz bővebben.
Használt autó vásárlása: tanácsok vevőknek
- Mindig menj próbaútra. Ha az eladó nem engedi, az már önmagában intő jel.
- Vizsgáltasd át független szakemberrel vásárlás előtt: emelőn, futóművel, hibakód-olvasással. Néhány tízezer forint most sok százezret spórolhat meg később.
- Kérd el a szervizkönyvet és a számlákat, nézd meg az autó előéletét.
- Rögzítsd írásban az eladó állításait (például „balesetmentes”, „a futómű fel van újítva”). Ha az eladó valótlant állít, arra már lehet igényt alapítani.
- Ha hibát találsz, azonnal és írásban jelezd az eladónak, és gyűjts bizonyítékot (fotók, szervizjegyzőkönyv).
- Számolj a perköltséggel. Ha perre kerül a sor, szinte biztosan szakértőre lesz szükség, amelynek díjelőlegét neked kell megfizetned. E nélkül a pert jó eséllyel elveszíted.
Tanácsok eladóknak
- Mondd el az ismert hibákat, és írd bele őket az adásvételi szerződésbe. Az ismert hibáért később nem lehet felelősségre vonni.
- Rögzítsd, hogy a vevő az autót megtekintette, kipróbálta (vagy lehetősége volt rá), és ebben az állapotban veszi meg.
- Ne tegyél valótlan ígéretet („hibátlan”, „semmi baja”). Ezek később ellened fordulhatnak.
- Őrizd meg a hirdetést és az üzenetváltásokat, mert perben ezek is bizonyítékok lehetnek.
Az ügy jól mutatja, hogy a gondosan megkötött szerződés és a korrekt tájékoztatás az eladót is védi. Ha használt autót adsz vagy veszel, és szeretnéd, hogy a szerződés mindkét fél érdekeit rendezze, vagy már vitában állsz a másik féllel, itt veheted fel velem a kapcsolatot.
Gyakran ismételt kérdések
Felel az eladó a használt autó rejtett hibájáért?
Igen, de csak akkor, ha a hiba már az átadáskor megvolt, nem volt ismert vagy könnyen felismerhető, és független a használtságtól, vagy jelentősen túllépi a várható kopást. Ezt a vevőnek kell bizonyítania.
Elég a szerviz árajánlata a perben?
Általában nem. Az árajánlat a javítás költségét mutatja, de azt nem, hogy a hiba mikor keletkezett, és hogy természetes kopásról van-e szó. Ezekhez jellemzően igazságügyi műszaki szakértő kell.
Mit kérhetek, ha az eladó hibásan teljesített?
Elsősorban kijavítást vagy kicserélést. Ha ez nem lehetséges, vagy az eladó nem vállalja, árleszállítást kérhetsz, a hibát az eladó költségére kijavíttathatod, végső esetben pedig elállhatsz a szerződéstől (Ptk. 6:159. §).
Meddig érvényesíthetem a kellékszavatossági igényemet?
Két magánszemély közötti adásvételnél főszabály szerint az átadástól számított egy éven belül. Kereskedőtől vásárolt fogyasztóként két év, de használt terméknél ezt a felek legalább egy évre rövidíthetik. A hibát a felfedezése után késedelem nélkül jelezned kell.
Mi történik, ha nem fizetem be a szakértői díjelőleget?
Ha a szakkérdést csak szakértő tudja eldönteni, a díjelőleg elmaradása miatt a bizonyítás meghiúsul, és ennek a következményeit az viseli, akinek bizonyítania kellett.
Összegzés
Használt autó kellékszavatosság címén csak akkor lehet sikeresen pert indítani, ha a hiba nem ismert, nem nyílt, nem a természetes kopás következménye, és mindezt a vevő szakértővel bizonyítani is tudja. A bemutatott ügyben a vevő próbaút nélkül vette meg az autót, az egyik hibáról előre tudott, a többinél pedig a szakértői díjelőleg megfizetésének elmaradása miatt nem tudta bizonyítani, hogy hibás teljesítés történt. Vásárlás előtt tehát a próbaút és egy független átvizsgálás a legjobb befektetés. Perindítás előtt pedig érdemes reálisan felmérni az esélyeket és a költségeket.
Az ismertetett ítélet elsőfokú, jogerős határozat. A bejegyzés általános tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.
