Az Alkotmánybíróság 13/2026. (XI. 16.) AB határozatával megsemmisítette a Kúria falfirkás rongálásról szóló 4/2022. jogegységi határozatát. A döntés lényege: ha valaki falfirkát helyez el, a bíróság nem mondhatja automatikusan, hogy a firka tartalma és célja közömbös. Meg kell vizsgálnia, hogy az ábrázolás hordoz-e véleményt, és ha igen, mérlegelnie kell a véleménynyilvánítás szabadságát a tulajdonhoz való joggal szemben. A határozat a Magyar Közlöny 2026. évi 172. számában jelent meg.
Röviden: mi volt az Alkotmánybíróság döntése?
- Megsemmisítette a 4/2022. Jogegységi határozatot (Jpe.IV.60.012/2022/12.), mert az alaptörvény-ellenes.
- Az ok: a jogegységi határozat kizárta, hogy a bíróságok vizsgálják a falfirka tartalmát, célját, és így azt is, hogy az esetleg a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartozik-e.
- Ez sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését (véleménynyilvánítás szabadsága) és ellentétes a 28. cikkben előírt értelmezési elvekkel.
- A falfirka elhelyezése továbbra is bűncselekmény lehet – a törvényi tényállás nem változott, csak a bíróságoknak kell az alapjogi szempontokat is mérlegelniük.
Mit mond a Btk. a falfirkáról?
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 371. §-a szerint rongálást követ el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz. A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint vétségként egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a rongálás, amely ugyan csak a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okoz, de falfirka elhelyezésével követik el. Vagyis a falfirka miatt egy kis összegű kár is bűncselekménnyé válhat, ami egyébként csak szabálysértés lenne.
A Btk. 371. § (7) bekezdése meg is határozza, mi a falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.
Mit mondott ki a Kúria 2022-ben?
A legfőbb ügyész kérésére a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a megosztott bírói gyakorlat egységesítésére hozta meg a 4/2022. Jogegységi határozatot, amely 2023. január 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A legfontosabb megállapításai:
- Falfirka nemcsak falon, hanem bármely köz- vagy magántulajdonban lévő idegen vagyontárgyon elhelyezhető (pl. megállóüveg, redőny, pad, hirdetőoszlop, járda).
- A falfirka esetében közömbös az ábrázolás tartalma, mibenléte és célja – önmagában az elhelyezés ténye minősített esetet valósít meg.
- A rongálással okozott kár az eredeti állapot helyreállításának költsége.
Miért alaptörvény-ellenes a jogegységi határozat?
Az eljárást ötvenegy országgyűlési képviselő kezdeményezte 2023 júliusában. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt pontok közül a döntő problémát abban látta, hogy a jogegységi határozat szerint a firka tartalma és célja „közömbös”.
A testület állandó gyakorlata szerint a nem szóbeli, ún. tettleges vagy szimbolikus véleménynyilvánítás – például egy plakát lefestése vagy egy felirat felfújása – is a szólásszabadság védelmi körébe tartozhat. Ilyenkor a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog ütközik, és ezt a konfliktust a bíróságnak az egyedi ügyben kell feloldania, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szükségességi-arányossági teszttel.
A Kúria határozata ezt a mérlegelést eleve („ab ovo”) kizárta: a bíróságok nem vizsgálhatták, hogy a firka kommunikációs üzenetet hordoz-e. Ez az Alkotmánybíróság szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, és ellentétes azzal az alaptörvényi elvárással, hogy a bíróságok a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék.
Mivel ez az alaptörvény-ellenesség megállapítható volt, az Alkotmánybíróság a többi kifogást – így azt sem, hogy a Kúria a „fal” fogalmának kiterjesztésével jogot alkotott-e – már nem vizsgálta.
Milyen szempontokat kell a bíróságnak mérlegelnie?
Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire (1/2019., 14/2019., 17/2020. és 3001/2024. AB határozat) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva több szempontot is kiemelt:
- Közlés-e egyáltalán? Az elkövető szándéka és objektív értékelés szerint is a nyilvánosságnak szánt üzenetről van-e szó, vagy egyszerű vandalizmusról.
- Közügyről szól-e? A közéleti, politikai vélemény kiemelt védelmet élvez.
- Mi a sérült tárgy? Számít, hogy vallási tisztelet tárgyáról, kulturális örökségről vagy egy hétköznapi felületről van-e szó.
- Milyen súlyos a sérelem? Mennyi idő, eszköz és költség kell az eredeti állapot helyreállításához; könnyen eltávolítható-e a festés.
- Helyszín, időpont, aktualitás – például forgalmas közterületen vagy temetőben történt-e a cselekmény.
Fontos: az Alkotmánybíróság kifejezetten rögzítette, hogy a szólásszabadságra hivatkozva nem okozható bármilyen kár idegen vagyontárgyban – de az sem igaz, hogy a véleménynyilvánításnak minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem előtt.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha falfirka miatt eljárás indult ellened
A folyamatban lévő ügyekben a bíróság már nem hivatkozhat arra, hogy a firka tartalma közömbös. Ha a cselekményed mögött közéleti üzenet állt, ezt érdemes a védekezésben kifejezetten előadni, mert a bíróságnak az alapjogi mérlegelést el kell végeznie.
Ha az ügyed már jogerősen lezárult
Az indítványozók a megsemmisítést visszamenőleg, 2023. január 12-ig kérték, és a lezárt ügyek felülvizsgálatát is. A rendelkező rész ezt nem tartalmazza: a jogegységi határozatot megsemmisítette, visszaható hatályt és felülvizsgálatot nem rendelt el. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 45. § (1) bekezdése szerint főszabályként a megsemmisített norma a döntés közlönybeli kihirdetését követő napon veszti hatályát. Dr. Czine Ágnes párhuzamos indokolásában éppen a megsemmisítés időbeli hatályának kérdését emelte ki. Ha lezárt ügyed van, egyedileg érdemes megvizsgáltatni, van-e mozgástered.
Ha a te ingatlanodat firkálták össze
A tulajdonos védelme nem szűnt meg. A rongálás továbbra is bűncselekmény vagy szabálysértés lehet, és a helyreállítás költségét polgári jogi úton is követelheted. A különbség annyi, hogy a büntetőügyben a bíróság egyedileg mérlegel.
A határozat adatai
| Határozat | 13/2026. (XI. 16.) AB határozat |
| Ügyszám | II/1519/2023. |
| Döntés kelte | 2026. november 2. |
| Kihirdetés | Magyar Közlöny 2026. évi 172. szám |
| Előadó alkotmánybíró | dr. Czine Ágnes |
| Megsemmisített aktus | 4/2022. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.012/2022/12.) |
| Párhuzamos indokolás | dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit, dr. Szomora Zsolt Tamás |
| Különvélemény | dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Ligeti Miklós Zoltán |
Gyakori kérdések
Most már szabad graffitit fújni, ha az politikai vélemény?
Nem. A Btk. falfirkára vonatkozó szabálya hatályban maradt. A döntés csak azt jelenti, hogy a bíróságnak az egyedi ügyben mérlegelnie kell a véleménynyilvánítás szabadságát is – az eredmény lehet akár elítélés is.
Mi az a jogegységi határozat?
A Kúria által hozott, a bíróságokra kötelező jogértelmezés, amelynek célja az egységes ítélkezési gyakorlat. Az Alkotmánybíróság „quasi normának” tekinti, ezért vizsgálhatja az Alaptörvénnyel való összhangját, és meg is semmisítheti.
A Magyar Közlöny további friss jogszabályait a Közlöny magyarázóban követheted nyomon.
A bejegyzés általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak. Forrás: Magyar Közlöny 2026. évi 172. szám, 6264–6273. o.






