Röviden: Az Európai Bizottság 2026. november 11-én bemutatta a Digital Fairness Act (DFA) tervezetét, magyarul a digitális méltányosságról szóló uniós rendeletjavaslatot. A rendelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv helyébe lépne, és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó lenne. A tervezet új szabályokat vezetne be többek között a megtévesztő weboldal-kialakításokra (sötét minták), az influencermarketingre, a gyermekeknek szóló játékon belüli vásárlásokra, a függőséget okozó funkciókra, az ingyenes próbaidőkre és az előfizetések lemondására.
Mi a Digital Fairness Act, és miért készül?
A vállalkozások és a fogyasztók közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat ma a 2005/29/EK irányelv (UCPD) szabályozza, amelyet Magyarországon a 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) ültetett át. A Bizottság indokolása szerint az irányelv még az adatgazdaság, az influencermarketing, a személyre szabás, az előfizetéses digitális szolgáltatások és az alkalmazáson belüli vásárlások előtti piacra készült.
A javaslatnak két fő eleme van:
- Irányelv helyett rendelet: a 27 tagállami átültető szabályozás helyett egyetlen, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet lenne. A Bizottság ettől a jogértelmezési eltérések és a széttagoltság csökkenését várja.
- Új, digitális szabályok: a tervezet külön fejezetben (III. fejezet, „Digitális méltányosság”) rendezné azokat a gyakorlatokat, amelyeket a Bizottság 2024-es felülvizsgálata hiányosságként azonosított.
A javaslat egy csomag része: vele együtt jelent meg a fogyasztói jogokról szóló irányelv egyszerűsítésére irányuló irányelvjavaslat és a fogyasztóvédelmi együttműködési (CPC) rendelet felülvizsgálata is.
Kire vonatkozna?
- A rendelet a vállalkozások és fogyasztók közötti kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozna, az ügylet előtt, alatt és után is.
- Egyaránt kiterjedne az online és az offline értékesítésre; a III. fejezet szabályai kifejezetten a digitális környezetre irányulnak.
- „Termék” alatt minden áru és szolgáltatás érthető, beleértve az ingatlant, a digitális tartalmat és a digitális szolgáltatást is.
- A pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanok tekintetében a tagállamok a rendeletnél szigorúbb szabályokat is előírhatnának.
- A rendelet nem érintené a szerződési jogot (a szerződés érvényességét, létrejöttét, hatályát), és a szabályozott szakmák – például az ügyvédek – etikai szabályait sem.
Ami megmaradna: az általános tilalom
A tervezet II. fejezete lényegében átvenné a jelenlegi irányelv rendszerét: tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, különösen a megtévesztő (megtévesztő tevékenység vagy mulasztás) és az agresszív gyakorlat. A melléklet továbbra is tartalmazná azon gyakorlatok listáját, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek („feketelista”).
Néhány pontosítás és bővítés a tervezet szövegéből:
- megtévesztőnek minősülne a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítás, ha nincs mögötte konkrét, mérhető, határidős és független szakértő által rendszeresen ellenőrzött végrehajtási terv;
- megtévesztő lenne az olyan előnyök hirdetése, amelyek irrelevánsak, és nem a termék vagy a vállalkozás valamely jellemzőjéből fakadnak;
- lényeges információnak számítana, hogy a vállalkozás hogyan ellenőrzi, hogy a közzétett fogyasztói vélemények valóban vásárlóktól származnak;
- agresszív gyakorlatnak minősülhetne, ha a vállalkozás aránytalan akadályokat gördít a fogyasztó elé, amikor az a szerződés felmondására vagy szolgáltatóváltásra irányuló jogát gyakorolná.
A tervezet preambuluma szerint a feketelista új elemekkel bővülne, például a kizárólag ajánlott fogyasztói árhoz viszonyított, áthúzott árral vagy százalékos kedvezménnyel történő hirdetés, valamint az olyan kezdőár feltüntetése tiltásával, amely nem tartalmazza az elkerülhetetlen, előre ismert díjakat. A melléklet pontos szövegét a Bizottság külön dokumentumban tette közzé.
Az új digitális szabályok áttekintése
A tervezet III. fejezete az alábbi területeken vezetne be új kötelezettségeket.
Online felület, reklám és marketing
| Terület | Cikk | Mit írna elő a tervezet? |
|---|---|---|
| Sötét minták (dark patterns) | 10. | Tilos a weboldalt, alkalmazást úgy kialakítani, hogy az megtévessze, manipulálja vagy lényegesen torzítsa a fogyasztó döntését; a tiltott minták listáját a Bizottság bővítheti. |
| Influencermarketing | 11. | Minden fizetett tartalmon egyértelműen jelölni kell a reklámjelleget; tilos a kiskorúak közvetlen vásárlásra ösztönzése; a megbízó vállalkozásnak is gondoskodnia kell a szabályok betartásáról. |
| Személyre szabott hirdetés | 12. | Tilos a profilalkotáson alapuló célzott hirdetés kiskorúaknak, illetve különleges személyes adatok (pl. egészségügyi adat) felhasználásával. |
| Személyre szabott árazás | 13. | Tilos a profilalkotáson alapuló, kárt okozó árszemélyre szabás kiskorúakkal és kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. |
| Kéretlen üzenetek | 28. | Automatikus hívás, SMS, e-mail direkt marketing célra csak előzetes hozzájárulással. |
| Kijátszás tilalma | 29. | Tilos minden olyan magatartás, amely a III. fejezet kötelezettségeinek megkerülésére irányul. |
Játékok és digitális szolgáltatások
| Terület | Cikk | Mit írna elő a tervezet? |
|---|---|---|
| Virtuális fizetőeszközök | 14. | A játékon belüli pénzben megadott árak mellett fel kell tüntetni a valós pénzbeli értéket; kiskorúaknál alapértelmezetten kikapcsolva, csak szülői jóváhagyással. |
| Véletlenszerű jutalmak (loot box) | 15. | Közölni kell a nyerési esélyeket; mindenkinek biztosítani kell a kikapcsolás lehetőségét; kiskorúaknak nem kínálható. |
| Pay-to-win, pay-to-progress | 16. | Kiskorúaknak tilos olyan vásárlást kínálni, amely a játékban való előrehaladáshoz vagy győzelemhez szükséges. |
| Függőséget okozó kialakítás | 17. | Kikapcsolhatóvá kell tenni pl. az automatikus lejátszást, a végtelen görgetést, a nem a felhasználó tevékenységéhez kötött értesítéseket és a napi „sorozatokat”. |
Jegyvásárlás
| Terület | Cikk | Mit írna elő a tervezet? |
|---|---|---|
| Rendezvényjegyek | 18. | Dinamikus árazásnál közölni kell, hány jegy kapható a hirdetett áron, és mennyi lehet a legmagasabb ár; viszonteladásnál fel kell tüntetni az eredeti jegyárat. |
| Virtuális sor | 19. | A sorban állás alatt folyamatosan mutatni kell az aktuális árat, azt, hogy változhat-e, és a lehetséges legmagasabb árat. |
Szerződések, előfizetések és ügyfélszolgálat
| Terület | Cikk | Mit írna elő a tervezet? |
|---|---|---|
| Ingyenes próbaidő | 20. | A próbaidő vége előtt emlékeztetőt kell küldeni; fizetős szerződés csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulásával jön létre. |
| Automatikus meghosszabbítás | 21–22. | Hosszabb (legalább 6 hónapos) és rövidebb előfizetéseknél is emlékeztető kötelező a meghosszabbítás előtt; ennek elmaradása esetén díjmentes felmondás. |
| Online felmondás | 23. | Ha a szerződés online megköthető, online, „szerződés felmondása itt” típusú gombbal fel is kell tudni mondani. |
| Online elállás | 24. | Az elállási idő alatt folyamatosan elérhető „elállás” funkciót kell biztosítani. |
| Emberi ügyintéző | 25. | Kérésre, ha más csatorna nem hatékony, élő ügyintézővel is kapcsolatba kell tudni lépni. |
| Automatizált rendszerek (pl. MI-ügynök) | 26–27. | A fogyasztó helyett szerződést kötő rendszereknél a fogyasztónak kell beállítania, mely szerződéseket hagyja jóvá előre; a jutalékot és az összeférhetetlenséget közölni kell. |
A legfontosabb újítások részletesebben
Sötét minták
A tervezet általános tilalmat vezetne be: a vállalkozás nem alakíthatja ki úgy a weboldalát vagy alkalmazását – beleértve a vizuális és hangelemeket is –, hogy az megtévessze vagy manipulálja a fogyasztót. A preambulum példaként említi az alapértelmezetten bejelölt jelölőnégyzeteket, a hamis értesítéseket, valamint a termék elérhetőségével vagy népszerűségével kapcsolatos valótlan állításokat (pl. „már csak 2 darab maradt”, ha ez nem igaz).
Influencermarketing
A fizetett tartalmakat minden egyes kereskedelmi közleménynél, egyértelműen és jól láthatóan kellene jelölni; az angol szöveg az „advertisement” (reklám) vagy „commercial collaboration” (kereskedelmi együttműködés) kifejezést írja elő, a pontos magyar megfogalmazást a hivatalos fordítás rögzíti majd. Tilos lenne olyan termék influencermarketingje, amelynek reklámozását jogszabály tiltja, illetve amely veszélyes. A terméket népszerűsítő márkának szerződésben kellene biztosítania, hogy az influencer betartsa a szabályokat.
Előfizetések: próbaidő, meghosszabbítás, felmondás
- Ingyenes próbaidő: a vállalkozásnak a próbaidő vége előtt, tartós adathordozón (pl. e-mailben) emlékeztetőt kellene küldenie a lejárat dátumáról, az árról és a felmondás feltételeiről. Ha az emlékeztető elmarad, vagy a fogyasztó kifejezetten nem járul hozzá a fizetős folytatáshoz, a szerződés nem köti őt.
- Legalább 6 hónapos szerződések: a meghosszabbítás előtt legkorábban 1 hónappal, legkésőbb 14 nappal emlékeztetni kellene a fogyasztót. Ha ez elmarad, a fogyasztó díjmentesen, felmondási idő nélkül mondhatna fel. Határozatlan időre meghosszabbodó szerződést legfeljebb egyhónapos felmondási idővel bármikor fel lehetne mondani.
- 6 hónapnál rövidebb szerződések: emlékeztetőt legkésőbb egy héttel azelőtt kellene küldeni, hogy a szerződés teljes időtartama elérné a 6 hónapot, vagy sor kerülne a tizedik meghosszabbításra – amelyik előbb bekövetkezik.
- Online felmondás gomb: egyértelmű feliratú, jól látható felmondási funkció, amelyet megerősítés követ, és amelyről a vállalkozás legkésőbb egy héten belül visszaigazolást küld.
Gyermekek védelme
A tervezet több ponton külön védelmet adna a 18 év alattiaknak: tilos lenne számukra a profilalkotáson alapuló célzott hirdetés, a loot box és a pay-to-win mechanizmus, a virtuális fizetőeszköz pedig alapból kikapcsolt lenne, és csak szülői jóváhagyással lehetne bekapcsolni. A vállalkozásoknak ugyanakkor nem kellene további személyes adatokat kezelniük annak megállapításához, hogy a fogyasztó kiskorú-e.
Jogérvényesítés, jogorvoslat és bírságok
| Kérdés | A tervezet szerint |
|---|---|
| Ki lép fel? | A tagállami hatóságok és bíróságok; széles körű, több tagállamot érintő jogsértéseknél az Európai Bizottság is. |
| Tagállami bírság felső határa | Legalább az érintett tagállam(ok)ban elért éves árbevétel 4%-a; ha az árbevétel nem ismert, legalább 2 millió euró. |
| Bizottsági bírság | Legfeljebb a világszintű éves árbevétel 6%-a. |
| Fogyasztói jogorvoslatok | Kártérítés, valamint adott esetben árleszállítás vagy a szerződés megszüntetése. |
| Bizonyítás online ügyekben | A bíróság vagy hatóság kötelezheti a vállalkozást a weboldal vagy alkalmazás kialakítására és működésére vonatkozó bizonyítékok átadására. |
| Visszkereset | Ha a felelősség más (pl. alvállalkozó, fejlesztő) magatartásából ered, a vállalkozás vele szemben érvényesítheti igényét. |
Mikortól lenne alkalmazandó?
- A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja; elfogadásuk előtt a szöveg változhat.
- Elfogadása esetén a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lépne hatályba.
- Alkalmazni a hatálybalépést követő 12 hónap elteltével kellene.
- Ugyanettől az időponttól a 2005/29/EK irányelv hatályát veszítené.
- A Bizottság az alkalmazás kezdetétől számított 5 éven belül értékelné a rendelet működését.
Kapcsolódó uniós jogszabályok
A tervezet nem érintené a más uniós jogszabályokban szereplő különös szabályokat, és ütközés esetén azok elsőbbséget élveznének. Ilyen többek között az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA), a digitális piacokról szóló rendelet (DMA) és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet. Több rendelkezés a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelvre épül.
Gyakori kérdések
Már most be kell tartani ezeket a szabályokat?
Nem. Ez egyelőre bizottsági javaslat. Addig a jelenlegi szabályok, Magyarországon az Fttv. és a fogyasztóvédelmi jogszabályok irányadók.
Kell-e majd magyar törvényt módosítani?
Rendeletről lévén szó, a szabályok átültetés nélkül, közvetlenül alkalmazandók lennének. A tagállamoknak ugyanakkor kellene rendelkezniük például a szankciókról, a jogérvényesítés módjáról és a jogorvoslatok részletszabályairól.
Csak a nagy platformokat érintené?
Nem. A tervezet főszabályként minden, fogyasztóknak értékesítő vállalkozásra vonatkozna, méretétől függetlenül. Egyes kötelezettségeknél (pl. függőséget okozó funkciók, kiskorúakat érintő szabályok) a tervezet az online platformok és az MI-rendszerek esetében a DSA, illetve az MI-rendelet szerinti hatóságokat jelölné ki felügyeletre.
Hol olvasható a teljes javaslat?
A javaslat, a mellékletek és a hatásvizsgálat az Európai Bizottság Digital Fairness Act oldalán érhető el, jelenleg angol nyelven.
Összegzés
A Digital Fairness Act tervezete a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok uniós szabályait irányelvből közvetlenül alkalmazandó rendeletté alakítaná, és új kötelezettségeket írna elő a sötét minták, az influencermarketing, a személyre szabott hirdetés és árazás, a játékon belüli vásárlások, a függőséget okozó funkciók és az online előfizetések terén. Elfogadása esetén a hatálybalépést követő 12 hónap elteltével kellene alkalmazni. A végleges szöveg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalásai után alakul ki.
