Ajándékozási illeték 2026: mennyi, ki fizeti, és mikor mentes az ajándék?

Lakást kapsz a nagynénédtől, pénzt a keresztszüleidtől, vagy te ajándékoznád oda a nyaralódat? Az ajándékozásiAjándékozás Szerződés, amellyel valaki a saját vagyona rovására ingyenesen juttat vagyoni előnyt (például ingatlant) a megajándékozottnak. Bővebben a fogalomtárban → illeték sokakat váratlanul ér. Nem családi körben a lakás után 9%-ot, más vagyon után 18%-ot kell fizetni. Családon belül viszont az ajándékozás többnyire teljesen illetékmentes. Ebben a bejegyzésben végigveszem, mikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és hogyan számolják ki. Megmutatom azt is, mikor mentes az ajándék, és mit kell határidőben bejelentened.

Röviden: az ajándékozási illetéket a megajándékozott fizeti, az ajándék tiszta értéke után. A mértéke 18%, lakásnál 9%. GépjárműnélGépjármű Az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő Bővebben a fogalomtárban → a vásárlási illeték kétszerese, termőföldnélTermőföld A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld. Megszerzése szigorú feltételekhez kötött. Bővebben a fogalomtárban → pedig a fele. Nem kell fizetni, ha egyenes ági rokon, házastárs, bejegyzett élettárs vagy testvér kapja az ajándékot. Ingónál, például pénznél, okirat nélkül csak 150 000 forint felett keletkezik illeték.

Ajándékozási illeték kalkulátor

A fizetendő összeget az alábbi illetékkalkulátorral néhány másodperc alatt kiszámolhatod. Kattints az „Ajándékozás” fülre. Add meg az ajándék tiszta értékét, a vagyontárgy típusát és a rokoni kapcsolatot.

Melyik jogszabály szabályozza az ajándékozási illetéket?

A szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) tartalmazza. A legfontosabbak a 11–17/C. §, a bejelentésről szóló 91. § és a fogalmakat rögzítő 102. §. A NAV a 38. számú információs füzetében foglalja össze a gyakorlati tudnivalókat. Rövid összefoglalót a NAV ajándékozásról szóló oldalán találsz.

Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?

Az ajándékozási illeték tárgya [Itv. 11. § (1)]:

• Ingatlan ajándékozása: lakás, ház, telek, nyaraló, termőföld.
• Ingó ajándékozása: az Itv. szerint ingó a pénz, az értékpapír és a cégben fennálló üzletrész is. Ingó minden más dolog, ami nem ingatlan, például autó, ékszer, festmény.
• Vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, átengedése, illetve az ilyen jogról ingyen történő lemondás. Ilyen jog a haszonélvezet, a használat vagy az építményi jog.

Ingyenes szerzésnél az Itv. a követelést is vagyoni értékű jognak tekinti. Ezért az ajándékozási illeték alá eshet a tartozás elengedése is.

Okirat és a 150 000 forintos értékhatár

Az ajándékozás csak akkor esik illeték alá, ha okiratot állítottak ki róla, például ajándékozási szerződést [Itv. 11. § (2)]. Ingónál okirat nélkül is illetékköteles, ha az egy megajándékozottnak jutó érték a 150 000 forintot meghaladja. Ingatlan ajándékozásához mindig írásbeli szerződés kell, ezért az mindig illetékköteles. Egy születésnapi ajándék vagy kisebb pénzösszeg viszont okirat nélkül, 150 000 forintig nem illetékköteles.

Mire nem kell ajándékozási illetéket fizetni?

• Fenntartott haszonélvezet: ha az ajándékozó a lakást odaadja, de haszonélvezetet tart meg magának, a fenntartott jog nem illetékköteles [Itv. 11. § (3)].
• Már bejegyzett teher: ha az ingatlant korábban bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák, a teher után nem jár illeték.
• Visszaszállás: ha bontó feltétel vagy véghatáridő miatt a dolog visszaszáll az ajándékozóra, ez után nem jár illeték [Itv. 11. § (4)].
• Bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő szerzése a vagyonrendelés alapján főszabályként nem illetékköteles. Ha később a kedvezményezett kapja meg a vagyont, úgy kell tekinteni, mintha a vagyonrendelőtől kapta volna.

Külföldi vonatkozás

Belföldi ingatlan ajándékozásakor a magyar szabályok irányadók, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Ingónál az számít, hogy az átadás belföldön történt-e. Gépjárműnél az a döntő, hogy belföldön veszik-e nyilvántartásba. Követelés elengedésénél akkor alkalmazandó az Itv., ha a szerző belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldi szervezet [Itv. 2. §].

Ki fizeti, és mikor keletkezik az illetékkötelezettség?

Az ajándékozási illetéket mindig a megajándékozott fizeti, nem az ajándékozó. Az illetékkötelezettség keletkezésének napja [Itv. 3. § (2), (5)–(6)]:

• Ingatlannál: az ajándékozási szerződés megkötésének napja.
• Ingónál, vagyoni értékű jognál: az okirat aláírásának napja. Ha csak külföldön készült okirat, a kötelezettséget megalapító esemény napja.
• Okirat nélküli ingóajándéknál: az átadás napja.
• Hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletnél, például termőföldnél: az utolsó jóváhagyás napja. Ugyanez a szabály, ha a szerződés hatályosságához harmadik személy beleegyezése kell.
• Feltételhez vagy kezdő határidőhöz kötött szerződésnél: a szerződés hatályba lépésének napja.

Ettől a naptól számít a bejelentési határidő. Az ajándék forgalmi értékét is ehhez a naphoz kell vizsgálni.

Mennyi az ajándékozási illeték 2026-ban?

Ajándék	Az illeték mértéke
Általános mérték (ingatlan, pénz, értékpapír, üzletrész, egyéb ingó)	a tiszta érték 18%-a [Itv. 12. § (1)]
LakástulajdonLakástulajdon Lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Bővebben a fogalomtárban → és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezet lakáson)	a tiszta érték 9%-a [Itv. 12. § (2)]
Gépjármű, pótkocsiPótkocsi Gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti Bővebben a fogalomtárban → tulajdonjoga, vagyoni értékű joga	a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese [Itv. 12. § (4)]
Termőföld tulajdonjoga, vagyoni értékű joga	az egyébként járó illeték fele [Itv. 17. § (3)]

Mi számít lakástulajdonnak a 9%-os mértéknél?

Lakástulajdon a lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, a hozzá tartozó földrészlettel [Itv. 102. § (1) f)]. Ide tartozik a legalább szerkezetkész lakóház és a tanyán álló lakóház is. Nem lakástulajdon a garázs, műhely, üzlet vagy gazdasági épület, akkor sem, ha a házzal egybeépült. Az a lakás sem számít annak, amelyet már legalább 5 éve más célra hasznosítanak. Ezekre a 18%-os mérték vonatkozik.

Hogyan számolják ki az ajándékozási illeték alapját?

Az illeték alapja az ajándék tiszta értéke [Itv. 13. §]. Ez a forgalmi érték, csökkentve az ajándékot terhelő adósság és egyéb teher rád eső részével. Az adósság fennállását és összegét neked kell igazolnod. A gépjármű értékét külön kezelik, a többi ajándék tiszta értékébe nem számít bele.

A forgalmi értéket a NAV állapítja meg, elsősorban összehasonlító értékadatok alapján [Itv. 69. §]. Nyilatkozhatsz az értékről, és a NAV ezt figyelembe veheti. Helyszíni szemlét is tarthat, szakértőt vonhat be, és felhasználhatja az energiatanúsítványt. Bírósági ítéletben megállapított értéket nem bírálhat felül.

Ha az ajándékkal együtt a tartozást is átvállalod

Előfordul, hogy a megajándékozott igazolhatóan átvállalja az ajándékot terhelő adósságot, például a jelzáloghitelt [Itv. 13. § (5)]. Az átvállalt rész után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie, hiszen azt valójában megfizeti. Ez nem vonatkozik az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogra. Akkor sem alkalmazandó, ha a megajándékozott az ajándékozó egyenes ági rokona.

Példa: a nagynénéd neked ajándékozza a 40 millió forintos lakását, amelyen 10 millió forint hitel van. A hitelt te vállalod át. Az ajándék tiszta értéke 30 millió forint, ennek 9%-a 2 700 000 forint. Az átvállalt 10 millió forint után 4%, azaz 400 000 forint visszterhes illeték jár. Összesen 3 100 000 forintot fizetsz.

Haszonélvezet és az ajándékozási illeték

Gyakori, hogy az ajándékozó odaadja a lakást, de haszonélvezetet tart fenn magának. Az is előfordul, hogy a tulajdonjogot az egyik, a haszonélvezetet a másik személy kapja. Ilyenkor a szabályok a következők [Itv. 15. §]:

• A tulajdonjogot kapó a forgalmi érték és a haszonélvezet értékének különbözete után fizet.
• A haszonélvezetet kapó a haszonélvezet értéke után fizet, ha nem az ajándékozó tartja fenn.
• A tulajdonszerző illetékalapját akkor is így számítják, ha a haszonélvezet maga mentes az illeték alól.

Hogyan számolják a haszonélvezet értékét?

Az egyévi érték a terhelt dolog forgalmi értékének egyhuszada [Itv. 72. §]. Élethosszig tartó jognál ezt a jogosult életkora szerint kell felszorozni:

A jogosult életkora	A haszonélvezet értéke
25 évesnél fiatalabb	az egyévi érték 10-szerese
25–50 éves	az egyévi érték 8-szorosa
51–65 éves	az egyévi érték 6-szorosa
65 évnél idősebb	az egyévi érték 4-szerese

Határozott idejű jognál az egyévi érték és az évek szorzata számít, de legfeljebb az életkor szerinti szorzó. Bizonytalan idejű jognál az egyévi érték ötszöröse az irányadó. Több jogosultnál vagy házasság idejére szóló jognál külön szabályok vannak.

Példa: a 70 éves nagybátyád neked ajándékozza a 30 millió forintos lakását, és haszonélvezetet tart fenn. Az egyévi érték 1,5 millió forint, a haszonélvezet értéke ennek négyszerese, 6 millió forint. Te 24 millió forint után fizetsz 9%-ot, azaz 2 160 000 forintot. A nagybátyádnak a fenntartott haszonélvezet után nem kell fizetnie.

Ha a haszonélvezet a vélelmezett évek felénél korábban megszűnik, a különbözet visszatérítését kérheted. A haszonélvezetről a tulajdoni lapról szóló írásomban is olvashatsz.

Mikor mentes az ajándék az illeték alól?

Az Itv. kétféle mentességet ismer. A tárgyi mentesség az ügylethez kapcsolódik, például a családon belüli ajándékozáshoz. A személyes mentesség bizonyos szervezeteket illet meg, ezekről lentebb írok.

Családon belüli ajándékozás

• Egyenes ági rokon [Itv. 17. § (1) p)]: mentes, ha gyermek, unoka, dédunoka, szülő, nagyszülő vagy dédszülő kapja. Az örökbefogadáson alapuló rokonság is ide tartozik.
• Házastárs [Itv. 17. § (1) p)]: mentes, ha az ajándékozó házastársa kapja. A NAV tájékoztatója szerint a bejegyzett élettársat ugyanez a mentesség illeti meg.
• Testvér [Itv. 17. § (1) w)]: mentes, ha az ajándékozó testvére kapja. Testvér az, akinek legalább egyik szülője azonos az ajándékozóéval, így a féltestvér is.
• Házastársi vagyonközösség megszüntetése [Itv. 17. § (1) v)]: az ebből származó szerzés is mentes.

Házasságon kívül született gyermeknél az apával akkor áll fenn jogilag a rokonság, ha az apaságot rendezték. Ez teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal vagy bírósági ítélettel történhet.

Kire nem vonatkozik a családi mentesség?

Az Itv. csak az egyenes ági rokont, a házastársat és a testvért nevesíti. Illetékköteles tehát a nagynéni, nagybácsi, unokaöcs, unokahúg és unokatestvér által kapott ajándék. Ugyanígy fizet a nem bejegyzett élettárs és az örökbe nem fogadott mostohagyermek. A meny, a vő, az após és az anyós sem mentes, mert ők nem rokonok.

Példa: a szülők a gyermeküknek és annak házastársának közösen ajándékoznak lakást. A gyermek része mentes, a menynek vagy vőnek jutó rész után viszont 9% illetéket kell fizetni.

Építési telek ajándékozása: mentesség, ha 4 éven belül házat építesz

Mentes a lakóház építésére alkalmas telek ajándékozása, ha 4 éven belül lakóházat építesz rá [Itv. 17. § (1) b)]. A határidő a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számít. A lakás hasznos alapterülete érje el a maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az építési szándékodról a fizetési meghagyásFizetési meghagyás Közjegyző előtti nemperes eljárás lejárt pénzkövetelés behajtására. 3 millió forintig a pénzköveteléseket főszabály szerint ebben az eljárásban kell érvényesíteni. Bővebben a fogalomtárban → véglegessé válásáig nyilatkoznod kell a NAV-nál.

Hogyan ellenőrzi a NAV a házépítést?

• A NAV az illetéket kiszabja, de a megfizetését felfüggeszti [Itv. 17. § (2a)–(2e)].
• A 4 év után 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartásból ellenőrzi a használatbavételt. Ha a nevedre szóló engedély vagy tudomásulvétel megvan, törli az illetéket.
• A felépítést te is igazolhatod a használatbavételi engedéllyel vagy a tudomásulvételt bizonyító dokumentummal.
• Ha a ház nem épül fel határidőben, az illetéket késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetned.
• Telekegyesítésnél, telekmegosztásnál és a szerző halálakor külön szabályok vannak. Ilyenkor az örökös is felépítheti a házat.

Szja-köteles ajándék, munkáltatói és közérdekű juttatás

Az Itv. 17. § (1)–(1a) bekezdése további mentességeket is tartalmaz. Mentes többek között:

• Az szja-köteles ajándék: ha utána személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Így elkerülhető a kétszeres teher.
• A munkavállalói programok: a munkavállalói értékpapír-juttatási és résztulajdonosi programban szerzett értékpapír, üzletrész.
• Az szja-mentes munkáltatói juttatás.
• A közérdekű célú ajándék: tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési vagy közjóléti célra juttatott vagyon. Ide tartozik a jótékony célú közadakozás és a közhasznú szervezetnek adott ajándék is.
• A lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.

Mezőgazdaság és földhasználat

Mentes a földművesnekFöldműves Nyilvántartásba vett magyar vagy uniós állampolgár, akinek mezőgazdasági vagy erdészeti végzettsége van, vagy legalább 3 éve igazoltan mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytat. Főszabály szerint csak földműves szerezhet termőföldet. Bővebben a fogalomtárban → minősülő egyéni vállalkozó, őstermelő vagy családi gazdasági tag gazdaságátadási szerződéssel szerzett vagyona. Ide tartozik a termőföld, a tanyaTanya A földforgalmi törvény szerint a külterületen fekvő, legfeljebb 1 hektáros földrészlet, amelyhez gazdálkodást szolgáló lakó- és gazdasági épület tartozik, vagy amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel. Bővebben a fogalomtárban →, a gazdasági épület és a mezőgazdasági ingóság. Mentes a földforgalmi törvény szerinti földhasználat megszerzése és megszüntetése is.

Követeléselengedések

• A pénzügyi intézmény legfeljebb 10 000 forintos követelésének végleges elengedése.
• A közüzemi díjtartozás elengedése, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap kétszeresét.
• Az egyenlő elbánás elve alapján elengedett banki követelés.
• Az adósságrendezési eljárásban elengedett követelés.
• A devizahitelek végtörlesztéséhez és forintosításához kapcsolódó elengedés.
• Az osztalékkövetelés elengedése.
• A szerkezetátalakításban, csődegyezségben és felszámolásban elengedett hitelezői követelés. Feltétel, hogy a hitelező ne legyen tag, vezető tisztségviselő vagy ezek hozzátartozója.
• Új szabály: a tulajdonosi kölcsön elengedése végelszámolásban, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul [Itv. 17. § (1a) e), (5)]. A NAV az illetéket addig felfüggeszti, a cégtörlés után pedig törli.

Cégek közötti ügyletek és kezelői jogok

• Gazdálkodó szervezetek közötti térítésmentes eszközátadás, ha az eszköz nem tárgya a visszterhes illetéknek.
• Követelés ajándékozása, elengedése és tartozásátvállalás cégek között. Feltétel, hogy a szerző ne alacsony adókulcsú, 9% alatti államban legyen illetőséges.
• A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.
• A lakástulajdon, a közüzemi létesítmény és az állami természetvédelmi terület kezelői jogának ingyenes megszerzése.
• Az állami vagyonról szóló törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes tulajdonszerzés.

Ajándékozási illetékkedvezmények

Termőföld: az illeték fele

Termőföld ajándékozásakor az egyébként járó illeték felét kell megfizetni [Itv. 17. § (3)]. Termőföld a külterületen szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő vagy halastó művelési ágú földrészlet. Az épületek nem tartoznak bele. A termőföld átruházásáról a termőföld elővásárlási jogáról szóló írásomban is olvashatsz.

Egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozása

Előfordul, hogy a kisvállalkozónak minősülő egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét [Itv. 17/B. §]. Ha ezt követő három hónapon belül elajándékozza az üzleti vagyonát, a megajándékozott kedvezményt kap. Az illetékalap 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökken.

Feltétel, hogy 30 napon belül egyéni vállalkozóként megkezdd a tevékenységet. A vagyont be is viheted az egyéni cégedbe vagy a többségi tulajdonú társaságodba. A vállalkozást legalább három évig fenn kell tartanod. Az ajándékozónak és neked is nyilatkoznod kell a bejelentésig.

Kisvállalkozás üzletrészének ajándékozása

Ugyanez a kedvezmény jár a kisvállalkozás üzletrészének ajándékozásakor [Itv. 17/C. §]. Kisvállalkozás az 50 főnél kevesebb foglalkoztatottú, legfeljebb 700 millió forint árbevételű cég. Feltétel, hogy a megajándékozottak együtt több mint 50%-os részesedést szerezzenek. Vállalniuk kell, hogy a céget három évig nem szüntetik meg, és a részesedésüket nem csökkentik.

Ha a feltételeket elháríthatatlan külső ok nélkül megszeged, a megtakarított illeték kétszeresét kell utólag megfizetned. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi és a lakástulajdon.

Személyes illetékmentesség

Egyes szervezetek az ügylettől függetlenül mentesek [Itv. 5. §]. Feltétel nélkül mentes például a Magyar Állam, a helyi önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bank. Az egyesületEgyesület Közös, tartós célra létrehozott, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek szervezetét és működését az alapszabály határozza meg. Bővebben a fogalomtárban →, az egyházi jogi személy és az alapítvány csak akkor mentes, ha az előző évben nem fizetett társasági adót. Ugyanez vonatkozik a köztestületre, a vízgazdálkodási társulatra és a társadalombiztosítási szervekre. Ezt a NAV ingatlanszerzéskor hivatalból ellenőrzi.

Az ajándékozás bejelentése: 30 napos határidő

Az ajándékozást az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni [Itv. 91. §]. Ez főszabályként az illetékmentes ajándékozásra is vonatkozik.

Ingatlan ajándékozásának bejelentése

A szerződést a bejegyzési kérelemmel együtt az ingatlanügyi hatóságnálIngatlanügyi hatóság A kormányhivatal ingatlan-nyilvántartást vezető egysége (korábbi nevén földhivatal). Itt jegyzik be a tulajdonváltozást és az ingatlant terhelő jogokat. Bővebben a fogalomtárban → kell benyújtani. Ezt jellemzően a szerződést ellenjegyző ügyvéd intézi. Az illetékhez szükséges nyilatkozatokat a NAV-nál kell megtenni, elektronikusan vagy papíron. A nyilatkozat tartalmazza a felek adóazonosító jelét is. A határidő itt is 30 nap.

Ingó ajándék és vagyoni értékű jog bejelentése

Ezt közvetlenül a NAV-nak kell bejelenteni 30 napon belül, az okirattal együtt. A NAV erre az AVBA adatlapot rendszeresítette, de a használata nem kötelező. Megfelelő tartalmú saját nyilatkozatot is elfogad. Az okirat nélküli ajándékot szóban is bejelentheted, erről a NAV igazolást ad.

Mikor nem kell bejelenteni az ajándékot?

Nem kell bejelenteni az egyenes ági rokonok, házastársak, bejegyzett élettársak és testvérek közötti ajándékozást [Itv. 91. § (5)]. Nem kell bejelenteni az szja-köteles ajándékot és az szja-mentes munkáltatói juttatást sem. Mentesül a bejelentés alól a 10 000 forint alatti banki és a közüzemi követeléselengedés. Ugyanez igaz a devizahitelekhez kapcsolódó elengedésre és a földhasználat ingyenes megszerzésére.

Ingatlannál a tulajdonjog bejegyzéséhez a szerződést családon belül is be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, továbbá a NAV részére is be kell jelenteni [B400E adatlap; Itv. 91. § (1) bekezdés] a vagyonszerzést, és külön kell kérni az illetékmentességet.

Melyik NAV-igazgatóság jár el?

Ingatlannál az ingatlan fekvése szerinti megyei vagy fővárosi adóigazgatóság jár el. Más esetben a szerződésben első helyen szereplő szerző fél lakóhelye számít. Ha a szerző fél nem telepedett le Magyarországon, az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság az illetékes.

Fizetési meghagyás, határidők, szankciók

Fizetési meghagyás és esedékesség

A NAV az illetéket fizetési meghagyásban, azaz „határozatban” szabja ki [Itv. 78. §].

Az illeték a fizetési meghagyás véglegessé válását követő 15. napon esedékes. A NAV tájékoztatója szerint ez gyakorlatilag a kézbesítést követő 30. nap. Erről a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló írásomban részletesen is írok.

Késedelmi pótlék és mulasztási bírság

• Késedelmi pótlék: naponta a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont 365-öd része jár [Art. 209. §]. A NAV tájékoztatója szerint az 5000 forint alatti pótlékot nem írják elő.
• Mulasztási bírság: a bejelentés elmulasztásáért akkor is jár, ha egyébként nem kellene illetéket fizetned [Itv. 82. §]. Magánszemélynél legfeljebb 400 000, más adózónál legfeljebb 1 000 000 forint lehet [Art. 220. § (1)].
• Adóbírság: a mentesség vagy kedvezmény jogosulatlan igénybevétele esetén szabják ki.

Mikor jár vissza az ajándékozási illeték?

A befizetett illeték visszatérítését többek között az alábbi esetekben kérheted [Itv. 80. §]:

• Ha a bíróság a szerződést megszünteti, felbontja vagy érvénytelennek nyilvánítja.
• Ha a felek közösen felbontják a szerződést, és ingatlannál az eredeti állapot helyreáll.
• Ha a haszonélvezet a vélelmezett évek felénél korábban megszűnik. Ilyenkor a tényleges időtartamon felüli rész jár vissza.
• Ha számítási hiba vagy téves jogértelmezés miatt többet fizettél.
• Ha bontó feltétel következik be.

A kérelmet az elévülésiElévülés Valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése. Ha a jogosult a követelését meghatározott ideig nem érvényesíti, az bírósági úton már nem lesz kikényszeríthető. Az általános elévülési idő 5 év. Bővebben a fogalomtárban → időn belül nyújthatod be. Ha a bíróság visszamenőleg szünteti meg a szerzést, a határozat jogerőre emelkedésétől hat hónapod van.

Összefoglaló táblázat: kell-e ajándékozási illetéket fizetni?

Ki ajándékoz kinek?	Illeték	Bejelentés a NAV-hoz
Szülő, nagyszülő a gyermeknek, unokának (és fordítva)	mentes	nem kell (kivéve ingatlan)
Házastárs, bejegyzett élettárs egymásnak	mentes	nem kell (kivéve ingatlan)
Testvér, féltestvér egymásnak	mentes	nem kell (kivéve ingatlan)
Nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, barát: lakás	9%	30 napon belül
Nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, barát: egyéb ingatlan, pénz, értékpapír	18%	30 napon belül
Szülő a menynek, vőnek; após, anyós	9% (lakás) / 18%	30 napon belül
Bárki: okirat nélküli ingó, 150 000 Ft-ig	nem tárgya az illetéknek	nem kell
Bárki: termőföld	a normál illeték fele	30 napon belül
Bárki: építési telek, 4 éven belüli házépítéssel	mentes (felfüggesztéssel)	30 napon belül

Gyakran ismételt kérdések az ajándékozási illetékről

A szüleim 5 millió forintot utalnak a lakásvásárlásomhoz. Kell illetéket fizetnem?

Nem. A szülő egyenes ági rokon, ezért az ajándék értékhatártól függetlenül mentes. A NAV-nak sem kell bejelentened.

A keresztanyám 1 millió forintot adott, szerződést nem írtunk. Kell fizetnem?

Igen, ha nem vagytok egyenes ági rokonok vagy testvérek. A pénz ingónak számít, és meghaladja a 150 000 forintot. Az illeték 18%, azaz 180 000 forint. Az ajándékot 30 napon belül be kell jelentened a NAV-nak, akár szóban is.

Az élettársamnak ajándékoznám a lakásom felét. Mentes?

Csak akkor, ha bejegyzett élettársak vagytok. A nem bejegyzett élettársra az Itv. nem ad mentességet. Így a lakásrész tiszta értéke után 9% illetéket kell fizetni.

Ha haszonélvezetet tartok fenn, kevesebb illetéket fizet a megajándékozott?

Igen. A fenntartott haszonélvezet értéke levonódik a forgalmi értékből, és utána sem kell fizetni. Minél fiatalabb a haszonélvező, annál nagyobb a levonás.

Kisebb értéket írhatunk az ajándékozási szerződésbe?

Az illeték alapja nem a szerződésben írt érték, hanem a NAV által megállapított forgalmi érték. Ha a szerződéses érték jóval a piaci alatt van, a NAV a magasabb értéken szab ki illetéket.

Összegzés

Az ajándékozási illeték főszabályként a tiszta érték 18%-a, lakásnál 9%-a, és a megajándékozott fizeti. Családon belül az ajándékozás mentes, és bejelenteni sem kell (kivéve ingatlan). Ide tartoznak az egyenes ági rokonok, a házastársak, a bejegyzett élettársak és a testvérek. Minden más esetben figyelj a 30 napos bejelentési határidőre. Ennek elmulasztása illetékmentes ügyben is bírsággal járhat. Az összeget előre kiszámolhatod az illetékkalkulátorral.

Kapcsolódó írásaim: visszterhes vagyonátruházási illeték, illetékmentesség ingatlanvásárlásnál, vagyonátruházási illeték kalkulátor, tulajdoni lap, jogi fogalomtár. Ajándékozási szerződéshez nézd meg az ingatlanügyekkel kapcsolatos szolgáltatásaimat.

A bejegyzés az Itv. 2026. október 1-jétől hatályos szövege alapján készült. Felhasználtam a NAV 2024. augusztus 1-jén közzétett, ajándékozási illetékről szóló információs füzetét és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (Art.) is. Ahol a füzet és a törvények eltérnek, a törvényszöveget vettem alapul. Általános tájékoztatás, nem minősül jogi és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak.