Közművek átírása: hogyan derítsd ki a közüzemi tartozást?
Közművek átírása adásvétel után: így deríted ki a közüzemi tartozást, így kéred a nullás igazolást, és így intézed az átírást az E-bejelentőn.

A közművek átírása az ingatlan adásvétel egyik utolsó lépése, mégis sok vita forrása lehet, ha nem figyelsz rá időben. Ebben a tudásbázis cikkben megmutatom, hogyan derítheted ki, van-e közüzemi tartozás az ingatlanon, kinek kell azt rendeznie, és hogyan intézheted az átírást gyorsan, akár otthonról, online.
Röviden: jogszabály általánosan nem kötelezi az eladót arra, hogy nullás (tartozásmentességi) igazolást adjon át, de vevőként mindenképpen érdemes kérned – különösen a víz, a villany, a gáz, a távhő és a közös költség esetében. A legbiztonságosabb, ha a mérőóraállásokat a szerződés aláírásakor és a birtokbaadáskor is jegyzőkönyvben rögzítitek.
Miért fontos kideríteni a közüzemi tartozást a közművek átírása előtt?
A közüzemi tartozás főszabály szerint az eladó és a szolgáltató közötti szerződésből ered, ezért nem száll át automatikusan rád csak azért, mert megvetted az ingatlant. A gyakorlatban azonban egy rendezetlen számla komoly kellemetlenséget okozhat: a szolgáltató az átírásnál elszámolást kérhet, egyes esetekben korlátozhatja a szolgáltatást, ti pedig utólag vitatkozhattok azon, ki mennyit fogyasztott.
Tartalomjegyzék
Ha a tartozásról még az adásvételi szerződés aláírása előtt tudomást szerzel, van egy fontos lehetőséged: a szerződésben rögzíthetitek, hogy a vételár egy részét közvetlenül te fizeted meg a szolgáltatónak. Így biztosan rendeződik a hátralék, és tiszta lappal kezdhetsz.
Vevőként ezeket kérd el a szerződéskötés előtt és a birtokbaadáskor is:
- a közös képviselő igazolását arról, hogy nincs közösköltség-hátralék;
- a közüzemi nullás igazolásokat, vagy legalább a befizetéseket igazoló számlákat, csekkeket, átutalási igazolásokat;
- birtokátadási jegyzőkönyvet;
- a víz-, villany-, gáz- és hőmennyiségmérők pontos óraállását;
- az eladó nyilatkozatát arról, hogy a birtokbaadásig esedékes díjakat kifizeti.
Közös költség tartozás: a legnagyobb kockázat
Társasházi lakásnál nem a villanyszámla, hanem a közös költség jelenti a legnagyobb veszélyt. A társasházi törvény ugyanis nem tiltja, hogy az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat előírja: a korábbi tulajdonos hátralékáért az új tulajdonos is egyetemlegesen felel. Ilyen rendelkezés esetén előfordulhat, hogy neked kell kifizetned az eladó tartozását a társasháznak.
Ezért soha ne szerződj úgy, hogy nem ismered a társasház alapító okiratát és az eladó közösköltség-egyenlegét. Ha hátralék van, azt a vételár kifizetése előtt rendezni kell, vagy pontosan szabályozni a szerződésben. Hogy kihez fordulhatsz az igazolásért, abban segít a közös képviselő nyilvántartásáról szóló cikkem.
Mi a helyzet az egyes közműveknél?
Víz- és csatornadíj
A víziközmű-szolgáltató a tulajdonossal (vagy bérlővel) köt szerződést, ezért a tartozást is tőle követeli, neked nem kell kifizetned. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló szabályok lehetővé teszik a szolgáltató számára, hogy rendezetlen követelés esetén az új felhasználónál is korlátozza, végső esetben ki is kapcsolja az ivóvíz-szolgáltatást. Ezt nem kötelező alkalmaznia, de a lehetőség megvan – ez akkor is érinthet, ha árverésen vetted az ingatlant. Ezért a vízdíjnál különösen érdemes előre tisztázni a helyzetet.
Villany
Az áramszolgáltató azzal szerződik, aki a háztartása részére vásárolja a villamos energiát. A késedelmesen fizető felhasználót ideiglenesen vagy véglegesen kikapcsolhatja, a visszakapcsolás pedig csak a tartozás rendezésének igazolása után kérhető. Az előző tulajdonos tartozásának kifizetésére azonban jogszabály alapján téged nem kötelezhetnek.
Gáz
Földgáz esetében a 60 napon túli fizetési késedelem kötbérfizetési kötelezettséggel jár, és a szolgáltató az ingatlant ki is kapcsolhatja. A tartozás itt is az eladót terheli, de egy kikapcsolt gázvezeték visszakapcsolása neked is időt és pénzt jelent.
Távhő
A távhőszolgáltatónál a szerződő tulajdonos, illetve a társasház fizeti a számlákat. A tulajdonostársak nem felelnek egyetemlegesen egymás távhőtartozásáért. A szerződésszegés következménye lehet pótdíj, csökkentett szolgáltatás, felfüggesztés vagy akár a szerződés felmondása. Ha valaki szerződés nélkül vételez távhőt, a következményekért az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos felel – ezért fontos, hogy az átírás ne maradjon el.
Szemétszállítás
A hulladékgazdálkodási díjat az ingatlanhasználó (tulajdonos, bérlő, haszonélvező, társasháznál a társasház) fizeti. A díjhátralék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, de az előző használó tartozása rád nem terhelhető át, és a szolgáltató ilyenkor nem alkalmazhat veled szemben külön szankciót.
A közművek átírása: határidő és lehetőségek
A közművek átírását általában a felhasználó személyének megváltozásától (vagyis a birtokbaadástól) számított 15 napon belül kell kezdeményezni. Egyes szolgáltatók ezt komolyan veszik: ha a bejelentés elmarad, akár a szolgáltatás felfüggesztésére is sor kerülhet.
Korábban az átíráshoz az eladónak és a vevőnek személyesen kellett felkeresnie minden szolgáltatót, vagy az eladó meghatalmazást adott a vevőnek. Ma magánszemélyként már online is intézheted az E-bejelentő felületén, ahol egy ügyben megszüntetheted a régi szerződést és regisztrálhatod az új felhasználót. Előtte érdemes ellenőrizned, hogy az érintett szolgáltató csatlakozott-e a rendszerhez. A szolgáltatás magánszemélyeknek díj- és illetékmentes.
Közművek átírása online, lépésről lépésre
- Regisztrálj az E-bejelentőn Ügyfélkapu+, eSzemélyi, RKTA vagy arcképes azonosítás segítségével.
- Indítsd el a „Felhasználóváltás” ügytípust, és válaszd ki az ingatlanhoz (felhasználási helyhez) tartozó szolgáltatásokat.
- Töltsd fel a dokumentumokat: az előző felhasználó lemondó nyilatkozatát és a mérőórák átadás-átvételi jegyzőkönyvét.
- Várd meg a szolgáltató jóváhagyását.
- Ellenőrizd a visszaigazolást, és őrizd meg az új szerződés adatait.
Az átírás során meghatalmazott is eljárhat, ez lehet az eladó vagy az a hozzátartozód, aki az adásvételnél is képviselt. Ha eladóként a vevőt is képviseled, a „Felhasználóváltás régi szerződőként” opciót válaszd; ha a vevő meghatalmazottjaként jársz el, a „Felhasználóváltás az új szerződő meghatalmazottjaként” lehetőséget. Ha inkább személyesen intéznéd, kormányablakban is segítenek, de ehhez is szükséged lesz azonosításra; érdemes előre időpontot foglalni.
Jó tudni, hogy a közművek átírása nemcsak tulajdonosváltáskor, hanem albérlet esetén is lehetséges, ha a bérlő a saját nevére szeretné venni a szolgáltatásokat.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a nullás igazolás?
Olyan irat, amely igazolja, hogy az eladónak nincs tartozása az adott szolgáltató vagy a társasház felé. Ha nincs ilyen igazolás, az eladó a befizetett számlákkal, csekkekkel és átutalási igazolásokkal is bizonyíthatja a tartozásmentességet.
Ki fizeti az eladó közüzemi tartozását?
Főszabály szerint az eladó, hiszen ő állt szerződésben a szolgáltatóval. A víz- és a csatornadíj, valamint a közös költség esetén azonban a vevőt is érhetik következmények, ezért ezeket mindig tisztázd a szerződéskötés előtt.
Mennyi idő alatt kell átírni a közműveket?
Általában a birtokbaadástól számított 15 napon belül kell kezdeményezni az átírást. A pontos határidőt az adott szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.
Kell fizetni a közművek átírásáért?
Az E-bejelentő használata magánszemélyeknek díj- és illetékmentes.
Összegzés
A tartozásmentességet már az adásvételi szerződés aláírásakor tisztázd, a mérőóraállásokat pedig a birtokbaadáskor jegyzőkönyvben rögzítsétek. Ha így jártok el, a közművek átírása néhány kattintással elintézhető, és elkerülheted az utólagos vitákat. Érdemes azt is áttekintened, milyen kötelezettségei vannak az eladónak, és milyen dokumentumokra lesz szükség az adásvételhez.
Hasznos volt ez a tudásbázis?
Ügyvédre van szüksége?
Keressen bizalommal!