Mikor kell befizetni a vagyonszerzési illetéket?

Ingatlanvásárláskor a vételár mellett a vagyonszerzési illeték a legnagyobb járulékos költség, mégis sokakat meglep, hogy mikor és hogyan kell megfizetni. Az illetéket nem a szerződés aláírásakor és nem is az ügyvédnél kell rendezni: a NAV egy határozatban, az úgynevezett fizetési meghagyásban állapítja meg az összegét és a befizetés határidejét. Ebben a tudásbázis cikkben összefoglalom, mikor érkezik a fizetési meghagyás, mennyi idő áll rendelkezésére a befizetésre, hogyan számolják ki az összeget, és mit tehet, ha nem tudja egy összegben kifizetni.

Röviden: a vagyonszerzési illetéket a NAV fizetési meghagyása alapján kell megfizetni, általában a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A határozat jellemzően hetekkel, akár hónapokkal a szerződéskötés után érkezik, ezért érdemes az illeték összegét már a vásárlás tervezésekor félretenni.

Mikor keletkezik az illetékfizetési kötelezettség?

Az illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésének napján keletkezik. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ekkor fizetni is kell. A szerződés megkötése után az eljáró ügyvéd benyújtja a földhivatalhoz a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet, és ezzel együtt az illeték kiszabásához szükséges adatlapot is. Az illeték kiszabásáról ezután a NAV dönt.

Az adásvételi előszerződés megkötése még nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget, mert az nem alkalmas a tulajdonjog átruházására.

Hogyan jut el az ügy a NAV-hoz?

1. Szerződéskötés: a felek aláírják az adásvételi szerződést, az ügyvéd ellenjegyzi.
2. Benyújtás: az ügyvéd elektronikusan benyújtja a szerződést a földhivatalhoz, az illetékkiszabáshoz szükséges adatlappal együtt. Részletfizetéses vételárnál a tulajdonjog bejegyzése a vételár kiegyenlítése után történik meg.
3. Bejegyzés: a földhivatal bejegyzi a vevő tulajdonjogát, és erről értesíti a NAV-ot.
4. Értékelés: a NAV megvizsgálja az ingatlan forgalmi értékét, és kiszámolja az illetéket.
5. Fizetési meghagyás: a NAV megküldi a határozatot a vevőnek.
6. Befizetés: a vevő a határozatban megadott határidőig megfizeti az illetéket.

Mennyi idő alatt érkezik meg a fizetési meghagyás?

Erre nincs fix határidő. A tulajdonjog bejegyzése önerős vásárlásnál általában néhány hét, hitelből történő vásárlásnál valamivel több időt vesz igénybe, ezt követően a NAV-nak is el kell végeznie az értékelést. A gyakorlatban a fizetési meghagyás a szerződéskötés után néhány héttel, de akár több hónappal később érkezik meg. Ha rendelkezik Ügyfélkapu+ vagy DÁP hozzáféréssel, a határozatot elektronikusan kapja meg, egyébként postán.

Tipp: a lakáshitel összege az illeték megfizetésére nem használható fel, ezért az illetéket saját forrásból kell előteremteni. Érdemes ezt az összeget már a vásárlás pénzügyi tervezésekor elkülöníteni. A banki finanszírozás további részleteiről a banki követelményekről szóló cikkben olvashat.

Mi a befizetési határidő?

A pontos határidőt mindig a fizetési meghagyás tartalmazza. Az illetéket főszabály szerint a határozat közlését (átvételét) követő 30 napon belül kell megfizetni, ennyi idő alatt késedelmi pótlék nélkül rendezhető. A határozatban szerepel az is, hogy milyen számlára és milyen közleménnyel kell utalni.

Ha a határozatban szereplő összeggel vagy az ingatlan forgalmi értékével nem ért egyet, a határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés határidejét és módját a fizetési meghagyás szintén tartalmazza; ilyenkor érdemes mielőbb ügyvédhez fordulni.

Mennyi a vagyonszerzési illeték?

Az illeték általános mértéke ingatlanonként a forgalmi érték 1 milliárd forintig 4%, az e feletti részre 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Az illeték alapja nem automatikusan a szerződésben szereplő vételár, hanem az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, amelyet a NAV állapít meg. A kettő a legtöbb esetben megegyezik, de ha a vételár jelentősen eltér a hasonló ingatlanok árától, a NAV magasabb értékkel is számolhat.

Ha nem a teljes ingatlant, hanem csak egy tulajdoni hányadot vásárol, az illetéket a megszerzett hányad értéke után kell megfizetni. Egy 50 millió forint forgalmi értékű lakás felének megvásárlásakor például 25 millió forint az illeték alapja, így az illeték 1 000 000 Ft.

Csökkentheti-e az illetéket valamilyen kedvezmény?

Igen, több kedvezmény és mentesség is létezik. A leggyakoribb a cserét pótló vétel: ha magánszemélyként a vásárlást megelőző 5 éven belül vagy azt követő 1 éven belül másik lakást ad el, csak a két lakás forgalmi értékének különbözete után kell illetéket fizetni. Mentes lehet az illeték alól például az egyenes ágbeli rokonok és a házastársak közötti adásvétel, és bizonyos állami támogatásokhoz (például a CSOK Pluszhoz) is kapcsolódik illetékmentesség. A kedvezményekről részletesen a vagyonszerzési illeték kedvezményeiről szóló tudásbázisban lehet olvasni.

Fontos, hogy a kedvezmények egy részét kérni kell, és ehhez nyilatkozat vagy igazolás szükséges. Ezeket már a szerződés elkészítésekor érdemes átbeszélni az ügyvéddel, hogy semmi ne maradjon ki.

Hogyan fizethető be az illeték?

• Banki átutalással a NAV illetékbeszedési számlájára. A közleményben tüntesse fel az adóazonosító jelét és a határozat számát, hogy a befizetés biztosan a megfelelő ügyhöz kerüljön.
• Bankkártyával a NAV ügyfélszolgálatain, illetve online, a NAV elektronikus felületén keresztül.
• Készpénz-átutalási megbízással (csekken), amelyet a NAV-tól lehet kérni, és bármelyik postán befizethető.
• Átvezetéssel, ha más adónemen túlfizetése van, kérheti annak az illetékre történő átvezetését.

A NAV számlaszámait mindig a fizetési meghagyásból vagy a NAV hivatalos honlapjáról vegye át.

Mit tehet, ha nem tudja egy összegben kifizetni?

Részletfizetés első lakás vásárlásakor

Ha magánszemélyként az első lakástulajdonát szerzi meg, kérelmére a NAV legfeljebb 12 havi, késedelmi pótlék nélküli részletfizetést engedélyez. Ez a lehetőség életkortól és a lakás értékétől függetlenül, új és használt lakásnál is igénybe vehető. Ha azonban valamelyik részletet nem fizeti meg időben, a teljes hátralék egy összegben esedékessé válik.

Automatikus részletfizetés

Magánszemélyek évente egyszer, a NAV mérlegelése nélkül kérhetnek automatikus részletfizetést, ha az adótartozásuk nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értékhatárt (jelenleg 2 millió forintot). Ilyenkor a tartozás legfeljebb 12 havi részletben fizethető meg. Ha egy részlet elmarad, a kedvezmény megszűnik, és a fennmaradó összeg pótlékkal együtt esedékessé válik. A részletfizetési kérelmet a NAV ONYA online felületén, az AUTRESZ adatlap kitöltésével lehet benyújtani elektronikusan.

Méltányossági kérelem

Nagyobb összegű illetéknél, ha az automatikus részletfizetés nem alkalmazható, fizetési halasztást vagy részletfizetést kérhet a NAV-tól. Erről a NAV egyedileg, a körülmények vizsgálata alapján dönt, ezért a kérelmet érdemes alaposan indokolni, és lehetőleg még a befizetési határidő lejárta előtt benyújtani.

Mi történik, ha késve fizet?

Ha a határidőig nem fizeti meg az illetéket, a NAV késedelmi pótlékot számít fel, amelynek mértéke naponta a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. Tartós nemfizetés esetén a NAV végrehajtást is indíthat. Ha előre látja, hogy nem tudja időben rendezni a tartozást, ne várja meg a határidő lejártát: a részletfizetési lehetőségekkel a pótlék elkerülhető vagy mérsékelhető.

Gyakran ismételt kérdések

Az ügyvédnél kell befizetni az illetéket?

Nem. Az ügyvéd gondoskodik a szükséges adatok benyújtásáról, az illetéket azonban közvetlenül a NAV-nak kell megfizetni, a fizetési meghagyás alapján.

Ki fizeti a vagyonszerzési illetéket, a vevő vagy az eladó?

Az illetéket a vagyont szerző fél, vagyis a vevő fizeti. Az eladó adózási kötelezettségeiről az ingatlan eladása utáni adózási szabályokról szóló cikk ad tájékoztatást.

Mi a teendő, ha nem érkezik meg a fizetési meghagyás?

Amíg a határozat nem érkezik meg, fizetési kötelezettsége sem esedékes. Ha a tulajdonjoga már szerepel a tulajdoni lapon, és hónapok óta nem kapott határozatot, érdemes érdeklődni a NAV-nál, és figyelni az Ügyfélkapu+ tárhelyét is.

A vételár vagy a forgalmi érték után kell fizetni?

Az illeték alapja a NAV által megállapított forgalmi érték. Ez a legtöbb esetben megegyezik a vételárral, de ha a vételár a piaci értéknél jóval alacsonyabb, a NAV magasabb értékből is kiszámolhatja az illetéket.

Összegzés

A vagyonszerzési illetéket a NAV fizetési meghagyása alapján kell befizetni, főszabály szerint a határozat közlésétől számított 30 napon belül. Mivel a határozat a szerződéskötés után hetekkel vagy hónapokkal később érkezik, és az illeték hitelből nem fizethető, az összeget érdemes előre félretenni. Ha első lakását vásárolja, vagy nem tudja egyben kifizetni az illetéket, kérhet részletfizetést. A kedvezményeket pedig már a szerződéskötéskor érdemes átgondolni. Ha ingatlant vásárol, nézze át azt is, milyen kötelezettségei vannak az eladónak, illetve hogyan segíthetek az ingatlanügyek intézésében.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak. Az illetékre vonatkozó szabályok változhatnak, a konkrét összeget és határidőt mindig a NAV fizetési meghagyása tartalmazza.