Röviden: A Kormány 2026. október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló T/928. számú törvényjavaslatot, amelyet a legtöbben egyszerűen új KATA vagy KATA adózás néven ismernek. A javaslat szerint 2027. január 1-jétől minden egyéni vállalkozó választhatná a tételes adót, akár mellékállásban is, és ismét lehetne cégeknek (kifizetőknek) is számlázni. A főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer, a nem főfoglalkozású havi 50 ezer forintot fizetne. A bevételi keretösszeg évi 22 millió forint lenne.
Mi a törvényjavaslat célja?
A javaslat indokolása szerint a törvény újraszabályozza a kisadózó vállalkozók tételes adóját, és az adózási forma választását az egyéni vállalkozók szélesebb köre számára teszi elérhetővé. A preambulum szerint a cél egy egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációs teherrel járó adózási lehetőség, amely a magánszemélyektől és a kifizetőktől származó bevételek mellett egyaránt alkalmazható.
Az új KATA a jelenleg hatályos, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (Kata tv., „régi KATA”) helyébe lépne, amely a javaslat szerint 2029. január 1-jén hatályát veszítené.
Ki választhatná az új KATA-t?
Az adót az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerinti egyéni vállalkozó választhatná, függetlenül attól, hogy főfoglalkozású kisadózónak minősül-e. A választást a NAV-hoz, az erre rendszeresített nyomtatványon kellene bejelenteni.
Mikor jönne létre az adóalanyiság?
- Főszabály: a választás bejelentését követő hónap első napjával.
- Év közben induló vállalkozás: ha a bejelentkezéssel egyidejűleg választod, az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával.
- Indulás 2027-ben: a bejelentést már 2026. december 1-jétől meg lehetne tenni, ilyenkor az adóalanyiság 2027. január 1-jén jönne létre.
A választáskor nyilatkoznod kellene arról is, hogy főfoglalkozású kisadózónak minősülsz-e. Az adatokban és a főfoglalkozású státuszban bekövetkező változást 15 napon belül kellene bejelentened a NAV-nak.
Ki nem választhatná?
- akinek az adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, illetve aki adószámtörlés hatálya alatt áll;
- aki a választás évében saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett (a kizáró ok a bevétel megszerzéséhez kapcsolódik, nem önmagában a tevékenységhez);
- akinek a régi KATA szerinti adóalanyisága azért szűnt meg, mert a munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerzett bevételt;
- akinek az új KATA szerinti adóalanyisága megszűnt: ő a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatná újra.
Ki minősülne főfoglalkozású kisadózónak?
A javaslat szerint főfoglalkozású kisadózó minden egyéni vállalkozó, kivéve azt, aki a tárgyhónap egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
- legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (az egyidejű munkaviszonyok munkaidejét össze kell számítani);
- a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint kiegészítő tevékenységetKiegészítő tevékenység (társadalombiztosítás) A Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató az a saját jogú nyugdíjas, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban dolgozik, illetve az özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ő e tevékenysége alapján nem biztosított. Bővebben a fogalomtárban → folytatónak minősül;
- az uniós koordinációs rendeletek vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmény alapján külföldön biztosított;
- meghatározott rokkantsági, rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
- más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, vagy nyilvántartásba nem vett, nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint;
- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
- nappali rendszerű oktatásban folytat közép- vagy felsőfokú tanulmányokat (25 éves koráig a tanulmányait szüneteltető is ide tartozik).
Mennyi lenne a tételes adó?
| Kisadózó | 2027-ben (havonta) | 2028. január 1-jétől (havonta) |
|---|---|---|
| Főfoglalkozású | 100 000 Ft | a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér szociális hozzájárulási adó- és társadalombiztosításijárulék-tartalma, ezer forintra kerekítve |
| Nem főfoglalkozású | 50 000 Ft | a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér személyijövedelemadó-tartalma, ezer forintra kerekítve |
- A tételes adót az adóalanyiság minden megkezdett naptári hónapjára meg kellene fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.
- 2028-tól a tételes adó összegét a NAV a honlapján a tárgyév január 12. napjáig tenné közzé.
Mely hónapokra nem kellene megfizetni?
Nem kellene megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra, amelyek egészében:
- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülsz;
- önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesítesz;
- fogvatartott vagy;
- szünetelteted az egyéni vállalkozói tevékenységedet,
kivéve, ha ezalatt mégis végzel a kisadózói tevékenységbe tartozó munkát, különösen ha bevételt szerzel. Ha az első három állapot legalább 30 napig fennállt, a megszűnése hónapjára sem kellene tételes adót fizetni.
22 millió forintos keretösszeg és 40 százalékos különadó
Ha a bevételed meghaladja az évi 22 millió forintos keretösszeget (vagy annak időarányos részét, ha nem minden hónapra kell tételes adót fizetned), a keretösszeg feletti rész után 40 százalékos különadó terhelne. Ezt az adóévet követő év február 25-éig, év közbeni megszűnésnél a megszűnést követő 30 napon belül kellene bevallani és megfizetni.
Számlázás cégeknek: 15 százalékos kiegészítő adó
Az új KATA egyik legfontosabb eleme, hogy kifizetőnek (cégnek) és külföldi kifizetőnek is lehetne számlázni. Ha azonban a kifizetőtől származó bevételed 15 százaléka meghaladja az adóévben összesen fizetendő tételes adót, a különbözetet kiegészítő adóként kellene megfizetned. A számításnál nem vehető figyelembe annak a hónapnak a tételes adója, amelyre nem kell tételes adót fizetni (például a teljes hónapos szünetelés).
A 22 millió forintos keretösszeg számításánál a kifizetőtől származó bevételt is figyelembe kell venni. Ha mindkét forrásból van bevételed, először a nem kifizetőtől (pl. magánszemélytől), majd a kifizetőtől származó bevételt kell figyelembe venni. A keretösszeg feletti rész nem tartozik a kiegészítő adó alapjába, arra kizárólag a 40 százalékos adót kell megfizetni.
| Példa a javaslat indokolásából | Összeg | Adóteher |
|---|---|---|
| Bevétel magánszemélytől | 10 millió Ft | tételes adóval kiváltva |
| Kifizetői bevétel a keretösszegen belül | 12 millió Ft | 15% kiegészítő adó (a tételes adót meghaladó részben) |
| Kifizetői bevétel a 22 millió Ft feletti részben | 3 millió Ft | 40% különadó |
Milyen közterheket váltana ki a tételes adó?
A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság időszakában teljesítenéd:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, illetve az átalányadó megállapítását, bevallását és megfizetését;
- a saját magad után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítását, bevallását és megfizetését;
- a szociális hozzájárulási adó megállapítását, bevallását és megfizetését.
Az általad foglalkoztatott személyek után fizetendő adókötelezettségek alól a tételes adó nem mentesítene.
Társadalombiztosítás és ellátások
| Kérdés | Főfoglalkozású kisadózó | Nem főfoglalkozású kisadózó |
|---|---|---|
| Biztosított-e? | Igen, a Tbj. szerint | E jogállása alapján nem |
| Ellátásokra jogosultság | Társadalombiztosítási és valamennyi álláskeresési ellátás | Nem szerez jogosultságot |
| Ellátások számítási alapja | 2027-ben havi 317 000 Ft, 2028-tól a tárgyévi minimálbér | – |
A főfoglalkozású kisadózó biztosítása szünetelne abban a hónapban, amelyben a vállalkozói tevékenység szünetelése miatt nem kell tételes adót fizetni. Jövedelemigazolásnál a kisadózó jövedelmének az utolsó bevallásában feltüntetett bevétel 60 százaléka minősülne.
Mikor szűnne meg az adóalanyiság?
| Megszűnési ok | Megszűnés időpontja |
|---|---|
| Bejelented, hogy a jövőben nem az új KATA szerint adózol | a bejelentés hónapjának utolsó napja |
| Megszűnik az egyéni vállalkozói jogállásod | a jogállás megszűnésének napja |
| A NAV mulasztási bírságot vagy jövedéki bírságot állapít meg számla-, nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott vagy igazolatlan eredetű áru miatt | a határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napja |
| A végrehajtható, nettó adótartozásod a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot | a határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napja (a határozatot visszavonják, ha addig megfizeted a tartozást) |
| Ingatlan-bérbeadásból vagy -üzemeltetésből szerzel bevételt | a bevétel megszerzését megelőző nap |
| Bevételt szerzel a munkáltatódtól, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatódtól, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától | a bevétel megszerzését megelőző nap |
| Az adóévben ugyanattól a kifizetőtől (és kapcsolt vállalkozásaitól) származó bevétel eléri az összes bevételed 50 százalékát | az adóév utolsó napja |
Az 50 százalékos szabály akkor is alkalmazandó lenne, ha a bevétel formálisan egy harmadik személytől (például munkaerő-közvetítőtől) érkezik, de a munkát valójában ugyanannak a kifizetőnek vagy a (volt) munkáltatónak végzed. Az ingatlanbérbeadásból származó bevételt és a (volt) munkáltatónak végzett tevékenységet 15 napon belül, az 50 százalékos határ elérését pedig a február 25-éig benyújtandó bevallásban kellene bejelentened.
Bevallás és nyilvántartás
- Bevallás: az adóévet követő év február 25-éig az adóévben megszerzett bevételről (külön feltüntetve a kifizetőtől származó bevételt), a 40 százalékos különadóról és a 15 százalékos kiegészítő adóról. Év közbeni megszűnésnél a megszűnést követő 30 napon belül.
- Bevételi nyilvántartás: időrendben és ellenőrizhető módon, minden bevételnél jelölve, hogy kifizetőtől származik-e.
- Megőrzés: a bizonylatot és a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kellene megőrizni.
Mi lenne a régi KATA-val?
- 2026. december 31-ét követően a Kata tv.-t csak az alkalmazhatná, aki 2026. december 31-én annak alanya volt, és az adóalanyisága azóta nem szűnt meg.
- A régi KATA havi tételes adója 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintra, az ellátási alap 161 ezer, majd 215 ezer forintra emelkedne.
- A régi KATA-ból 2027. január 1-jétől bármikor át lehetne lépni az új KATA-ba, a régi adóalanyiság Kata tv. szerinti lezárásával.
- Ha a régi KATA azért szűnik meg, mert kifizetőnek számlázol, a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelentheted az új KATA választását, és az új adóalanyiság a bevétel megszerzésének napján jönne létre (a (volt) munkáltatótól származó bevétel esetén ez nem alkalmazható).
- Aki 2028. december 31-én még a régi KATA alanya, 2029. január 1-jétől külön bejelentés nélkül az új KATA szerinti főfoglalkozású kisadózónak minősülne. Ha ezt nem szeretnéd, 2028. december 31-éig jelezheted a NAV-nak; ha nem minősülsz főfoglalkozásúnak, azt 2029. január 15-éig kellene bejelentened.
- A Kata tv. 2029. január 1-jén hatályát veszítené.
Fontos dátumok egy helyen
| Időpont | Mi történne? |
|---|---|
| 2026. december 1. | A törvény hatályba lép; megtehető a bejelentés az új KATA választására |
| 2027. január 1. | Az új KATA érdemi szabályai alkalmazandók; régi KATA tételes adó: 75 ezer Ft/hó |
| 2028. január 1. | Az új KATA tételes adója a minimálbérhez igazodik; régi KATA tételes adó: 100 ezer Ft/hó |
| 2028. december 31. | Határidő annak bejelentésére, ha nem kéred az automatikus átsorolást |
| 2029. január 1. | A régi KATA megszűnik, a régi KATA-s kisadózók automatikusan átkerülnek az új KATA-ba |
| Minden hónap 12-e | Az előző havi tételes adó befizetési határideje |
| Minden év február 25-e | Éves bevallás, a különadó és a kiegészítő adó megfizetése |
Kapcsolódó jogszabály-módosítások
A javaslat az új adónemhez igazítaná többek között az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (Art.), a Tbj.-t, az Szja tv.-t, a helyi adókról, a szociális ellátásokról és a végrehajtási eljárásokról szóló törvényeket, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt.
Gyakori kérdések
Választhatnám az új KATA-t munkaviszony mellett?
A javaslat szerint igen. Ha legalább heti 36 órás munkaviszonyban állsz, nem főfoglalkozású kisadózónak minősülnél, és 2027-ben havi 50 ezer forint tételes adót fizetnél. A munkáltatódnak vagy volt munkáltatódnak (24 hónapon belül) azonban nem számlázhatnál kisadózóként.
Számlázhatnék cégnek?
Igen, de ha a kifizetői bevétel 15 százaléka meghaladja az éves tételes adót, kiegészítő adót kellene fizetned, és ha egyetlen kifizetőtől (és kapcsolt vállalkozásaitól) származik az összes bevételed legalább fele, az adóalanyiság az év végén megszűnne.
Mikortól lehetne bejelentkezni?
A javaslat szerint 2026. december 1-jétől, 2027. január 1-jei kezdettel – feltéve, hogy az Országgyűlés a törvényt ebben a formában elfogadja.
Mi történik, ha most régi KATA-s vagyok?
2028 végéig maradhatnál a régi rendszerben (emelkedő tételes adóval), vagy 2027-től átléphetnél. 2029. január 1-jétől automatikusan az új KATA alá kerülnél, ha addig nem jelzed, hogy ezt nem kéred.
Összegzés
A T/928. számú törvényjavaslat alapján az új KATA 2027-től minden egyéni vállalkozó számára elérhető lenne, főfoglalkozású (havi 100 ezer Ft) és nem főfoglalkozású (havi 50 ezer Ft) változatban, évi 22 millió forintos keretösszeggel, a kifizetői bevételekre 15 százalékos kiegészítő adóval és a keretösszeg feletti részre 40 százalékos különadóval. A régi KATA 2028 végéig élne tovább, majd 2029-től megszűnne. A javaslat teljes szövege az Országgyűlés honlapján olvasható.
