Ebben a fogalomtárban a blogcikkekben és a tudásbázisban leggyakrabban előforduló jogi fogalmakat magyarázom el röviden, közérthetően. A cikkekben a fogalmak fölé víve az egeret (mobilon megérintve) is megjelenik a rövid meghatározás.
Szerződés, amelyben az eladó a dolog tulajdonjogát átruházza, a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére vállal kötelezettséget.
Ingatlan adásvételénél a szerződést írásba kell foglalni, és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez ügyvédi ellenjegyzés vagy közokirat szükséges. A vevő a tulajdonjogot a bejegyzéssel szerzi meg.
Szerződés, amellyel valaki a saját vagyona rovására ingyenesen juttat vagyoni előnyt (például ingatlant) a megajándékozottnak.
Ingatlan ajándékozásához ugyanúgy írásbeli, ügyvéd által ellenjegyzett szerződés kell, mint az adásvételhez. Az ajándékozás után főszabály szerint ajándékozási illetéket kell fizetni, de egyenes ági rokonok és házastársak között mentes.
Az ingyenes vagyonszerzés (ajándékozás) után fizetendő illeték. Általános mértéke 18%, lakás esetén 9% – egyenes ági rokonok (szülő, gyermek, unoka) és házastársak között azonban nem kell megfizetni.
A földforgalmi törvény szerint az állatok tartására vagy keltetésre szolgáló, egyértelműen lehatárolt és hatóságilag nyilvántartott épületek, létesítmények és felszerelések együttese.
A földforgalmi törvény alkalmazásában állattartó telep a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásában egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese. Ide tartoznak az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelők és kifutók, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területek is.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 1. pont.
A földforgalmi törvény alkalmazásában a magyar állampolgár.
A földforgalmi törvény alkalmazásában belföldi természetes személy a magyar állampolgár. A más uniós vagy EGT-állam állampolgára nem belföldi természetes személy, hanem tagállami állampolgár.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 2. pont.
A földforgalmi törvény szerint a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy más érvényes jogcímen használatában álló összes föld.
A földforgalmi törvény alkalmazásában birtok a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld. A birtok nagysága azért fontos, mert a törvény a földszerzés és a földhasználat felső határát (birtokmaximumot) is ehhez köti.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 3. pont.
Az ingatlan tényleges átadása a vevőnek: a kulcsok átadása, a mérőóraállások rögzítése és a használat átengedése.
A birtokbaadás időpontját az adásvételi szerződésben érdemes pontosan rögzíteni (például a vételár teljes megfizetéséhez kötve), és az átadásról jegyzőkönyvet készíteni.
A cégek nyilvántartását vezető bíróság (a törvényszékek mellett működik): itt jegyzik be a cégeket, és itt vezetik át a változásokat.
Cégalapításnál és cégmódosításnál a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmet elektronikusan, jogi képviselő útján kell benyújtani a cégbírósághoz.
Közös, tartós célra létrehozott, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek szervezetét és működését az alapszabály határozza meg.
Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Gazdasági tevékenységet csak a céljával összefüggésben, kiegészítő jelleggel folytathat.
A földforgalmi törvény szerint ellenkező bizonyításig a bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a bejelentett lakóhely.
A földforgalmi törvény alkalmazásában az életvitelszerű lakáshasználat helye ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (bejelentett lakóhely). Ez dönti el többek között azt, hogy valaki helyben lakónak minősül-e.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 4. pont.
Valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése. Ha a jogosult a követelését meghatározott ideig nem érvényesíti, az bírósági úton már nem lesz kikényszeríthető. Az általános elévülési idő 5 év.
Az elévülést bizonyos lépések megszakítják (például a tartozás elismerése vagy fizetési meghagyás kézbesítése), ilyenkor az elévülési idő újrakezdődik.
A tulajdoni lapra bejegyzett korlátozás: a tulajdonos a tilalom jogosultjának hozzájárulása nélkül nem adhatja el és nem terhelheti meg az ingatlant.
Leggyakrabban bankhitelek, illetve állami támogatások (például CSOK) biztosítékaként jegyzik be, jellemzően a jelzálogjoggal együtt.
A fizetési meghagyással szembeni jogorvoslat: a kötelezett a kézbesítéstől számított 15 napon belül élhet vele, és ilyenkor az eljárás perként folytatódik.
Ha a kötelezett határidőben nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtható lesz.
Az elővásárlási jog jogosultja az eladásra kínált dolgot ugyanazokkal a feltételekkel megvásárolhatja, mint amilyen ajánlatot az eladó egy harmadik személytől kapott.
Elővásárlási jogot szerződés és jogszabály is alapíthat (például termőföldnél vagy bizonyos önkormányzati ingatlanoknál). Az eladónak a kapott ajánlatot közölnie kell a jogosulttal, aki ezt elfogadhatja.
A földforgalmi törvény szerint az erdő és fásított terület művelési ágú földrészlet, az erdőként nyilvántartott kivett terület, valamint az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló földterület, fekvésétől függetlenül.
A földforgalmi törvény alkalmazásában erdőnek minősülő föld a fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 5a. pont.
Társasházban az a tulajdoni hányad, amely egy lakáshoz vagy helyiséghez a közös tulajdonban álló részekből tartozik (például 125/10 000).
Az eszmei hányadot az alapító okirat határozza meg. Ehhez igazodik főszabály szerint a közös költség viselése és a közgyűlési szavazati arány.
Az a földműves, aki az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlásakor elmúlt 16 éves, de még nem töltötte be a 45. életévét.
A földforgalmi törvény alkalmazásában fiatal földműves az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 45. életévét még nem töltötte be. A törvény az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendben kedvezőbb helyet biztosíthat számára.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 6. pont.
Közjegyző előtti nemperes eljárás lejárt pénzkövetelés behajtására. 3 millió forintig a pénzköveteléseket főszabály szerint ebben az eljárásban kell érvényesíteni.
Ha a kötelezett nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz, így bírósági per nélkül is lehet végrehajtást kérni.
A szerződés megkötésekor, annak biztosítékául átadott pénzösszeg. Ha a szerződés a foglalót adó hibájából hiúsul meg, a foglaló elvész; ha a foglalót kapó hibájából, a kétszeresét kell visszafizetnie.
Teljesítés esetén a foglaló a vételárba beszámít. Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a foglaló visszajár. A foglalót a szerződésben egyértelműen foglalóként kell megjelölni – különben előlegnek minősülhet.
Nyilvántartásba vett magyar vagy uniós állampolgár, akinek mezőgazdasági vagy erdészeti végzettsége van, vagy legalább 3 éve igazoltan mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytat. Főszabály szerint csak földműves szerezhet termőföldet.
A földforgalmi törvény alkalmazásában földműves a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
Termőföldet főszabály szerint csak földműves szerezhet tulajdonba.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 7. pont.
A földforgalmi törvény szerint a tárgyév október 16-ától a következő év október 15-éig tartó időszak.
A földforgalmi törvény alkalmazásában gazdasági év a tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak. A gazdasági évnek főként a haszonbérleti szerződések időtartamánál és megszűnésénél van jelentősége.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 8. pont.
Az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő
Az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő.
Az a közjegyző előtti eljárás, amelyben az elhunyt vagyonát (hagyatékát) átadják az örökösöknek.
Az eljárás a halálesetet követő hagyatéki leltár alapján indul. Ha az örökösök között vita van, a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át, és a vitát bíróság dönti el.
Más személy tulajdonában álló dolog (például ingatlan) birtoklására, használatára és hasznai szedésére jogosító jog.
A haszonélvezeti jog ingatlan esetén a tulajdoni lapra bejegyezhető, és az ingatlan eladása esetén is megmarad. Gyakori, hogy a szülő az ingatlant gyermekének ajándékozza, de magának haszonélvezeti jogot tart fenn.
A földforgalmi törvény szerint az a jogi személy vagy szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, ahol a haszonbérelt föld fekszik.
A földforgalmi törvény alkalmazásában helybeli illetőségű az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 11. pont.
A földforgalmi törvény szerint az a helybeli illetőségű jogi személy vagy szervezet, amelynek tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérelt földdel.
A földforgalmi törvény alkalmazásában helybeli illetőségű szomszéd az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 12. pont.
A földforgalmi törvény szerint az a természetes személy, aki legalább 3 éve azon a településen él, ahol a föld fekszik; szőlőnél a hegyközség borvidéki településén élő hegyközségi tag is.
A földforgalmi törvény alkalmazásában helyben lakó:
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 9. pont.
A földforgalmi törvény szerint az a helyben lakó (vagy szomszéd településen lakó) személy, akinek legalább egy éve birtokolt földje szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel.
A földforgalmi törvény alkalmazásában helyben lakó szomszéd:
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 10. pont.
Közhiteles állami nyilvántartás az ingatlanokról, a tulajdonosokról és az ingatlant terhelő jogokról (például jelzálogjog, haszonélvezet).
A nyilvántartásban szereplő adatokról – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy fennállnak, és a jóhiszemű szerző bízhat a tartalmában.
A kormányhivatal ingatlan-nyilvántartást vezető egysége (korábbi nevén földhivatal). Itt jegyzik be a tulajdonváltozást és az ingatlant terhelő jogokat.
Követelés biztosítéka: ha a kötelezett nem fizet, a hitelező a zálogul lekötött ingatlanból (annak értékéből) kereshet kielégítést.
Ingatlan jelzálogjoga a tulajdoni lapra kerül bejegyzésre. A jelzálogjog az ingatlan eladása után is terheli az ingatlant, ezért vásárlás előtt mindig ellenőrizni kell, és az adásvételi szerződésben rendezni kell a törlését.
Vállalt vagy jogszabály által előírt kötelezettség arra, hogy a kötelezett meghatározott ideig felel a dolog hibátlanságáért.
Jótállás esetén a kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Új építésű lakásoknál a szerkezeti elemekre jogszabály ír elő kötelező jótállást.
Hibás teljesítés esetén a jogosult kijavítást vagy kicserélést, ha ez nem lehetséges, árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől.
A kellékszavatossági igény érvényesítésekor a hibát a felfedezése után haladéktalanul közölni kell. Ingatlan adásvételénél a rejtett hibákra is vonatkozhat.
A pénztartozás késedelmes megfizetése esetén a késedelembe esés napjától járó kamat; mértéke főszabály szerint a jegybanki alapkamattal egyezik meg.
Vállalkozások közötti szerződéseknél a késedelmi kamat mértéke magasabb (a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont).
A földforgalmi törvény szerint a mezőgazdasághoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű tevékenységek, például a falusi turizmus, a kézművesség, az élelmiszer-előállítás vagy a közvetlen termelői értékesítés.
A földforgalmi törvény alkalmazásában kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Nem azonos a társadalombiztosítási törvény szerinti kiegészítő tevékenység (társadalombiztosítás) fogalmával.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 14. pont.
A Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató az a saját jogú nyugdíjas, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban dolgozik, illetve az özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ő e tevékenysége alapján nem biztosított.
A társadalombiztosítási törvény alkalmazásában kiegészítő tevékenységet folytatónak az a saját jogú nyugdíjas személy minősül, aki a Tbj. 6. §-a szerinti, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Az egyéni vagy társas vállalkozót akkor is kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha özvegyi nyugdíjban részesül és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy e jogviszonya alapján nem biztosított, ezért utána társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni. Nem azonos a földforgalmi törvény szerinti kiegészítő tevékenység (földforgalom) fogalmával.
Forrás: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 11. pont.
Előre kikötött pénzösszeg, amelyet a kötelezett akkor fizet, ha a szerződést neki felróható okból nem vagy nem megfelelően teljesíti (például késedelmes birtokbaadás).
A kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A jogosult a kötbéren felüli kárát is érvényesítheti.
A földforgalmi törvény szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér.
A földforgalmi törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Figyelj: ez a meghatározás a földforgalmi törvényre vonatkozik. Más jogszabályok (például a Ptk. vagy az illetéktörvény) eltérően határozhatják meg a közeli hozzátartozók körét.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 13. pont.
Bíróság, közjegyző vagy más hatóság által, hatáskörén belül, előírt alakban kiállított okirat. Teljes bizonyító erővel rendelkezik.
A társasház közös tulajdonban álló részeinek fenntartására, működtetésére fordított költség, amelyet a tulajdonosok főszabály szerint eszmei hányaduk arányában fizetnek.
Ha egy dolog több személy tulajdonában áll, mindegyiküknek meghatározott hányada van (például 1/2 – 1/2). A tulajdonostársak a dolgot együtt birtokolják és használják.
A tulajdonostársak a használat módjáról használati megállapodást köthetnek. Ingatlan esetén ezt „osztatlan közös tulajdonnak” is nevezik.
A földforgalmi törvény szerint a nem uniós vagy EGT-tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
A földforgalmi törvény alkalmazásában külföldi jogi személy a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 16. pont.
A földforgalmi törvény szerint az, aki nem uniós vagy EGT-tagállam (illetve velük egy tekintet alá eső állam) állampolgára.
A földforgalmi törvény alkalmazásában külföldi természetes személy a nem tagállami állampolgár. Ilyen például egy amerikai, egy szerb vagy egy ukrán állampolgár. Külföldi természetes személy főszabály szerint nem szerezhet tulajdonjogot mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földön.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 15. pont.
Lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.
Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.
Egyoldalú nyilatkozat, amellyel valaki más személyt bíz meg azzal, hogy nevében jognyilatkozatot tegyen (például ingatlan eladására).
Ingatlan-nyilvántartási eljárásban a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A földforgalmi törvény szerint minden szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő és fásított terület művelési ágú földrészlet, valamint az erdőként nyilvántartott kivett terület, belterületen és külterületen egyaránt.
A földforgalmi törvény alkalmazásában mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
A köznyelvben gyakran termőföldként emlegetett ingatlanok jellemzően ebbe a körbe tartoznak. A meghatározás a belterületi földekre is kiterjed, ezért belterületi szántó vagy kert adásvételénél is vizsgálni kell a földforgalmi szabályokat.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 17. pont.
A földforgalmi törvény szerint a növénytermesztés, kertészet, állattartás, halgazdálkodás, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és hasonló tevékenységek, illetve a kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás, ha a kiegészítő bevétel nem nagyobb.
A földforgalmi törvény alkalmazásában mező-, erdőgazdasági tevékenység a növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 18. pont.
A földforgalmi törvény szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv által nyilvántartásba vett, mező-, erdőgazdasági alaptevékenységet folytató, uniós székhelyű szervezet, amely megfelel a törvényben előírt árbevételi és szakértelmi feltételeknek.
A földforgalmi törvény alkalmazásában mezőgazdasági termelőszervezet a mezőgazdasági igazgatási szerv által a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 19. pont.
A földforgalmi törvény szerint az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti és gazdálkodási alapegysége.
A földforgalmi törvény alkalmazásában mezőgazdasági üzem az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 20. pont.
A földforgalmi törvény szerint a földműves vagy termelőszervezet gazdálkodást szolgáló épülettel beépített ingatlana vagy tanyája, amelyet a gazdálkodás bejelentett helyeként tartanak nyilván.
A földforgalmi törvény alkalmazásában mezőgazdasági üzemközpont a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 21. pont.
Az öröklés útján megszerzett vagyon után fizetendő illeték. Általános mértéke 18%, lakás esetén 9%. Egyenes ági rokonok és a túlélő házastárs mentes.
Gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti
Gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti
Nem földműves magánszemély legfeljebb 1 hektáros, önkormányzati tulajdonú, erre a célra kijelölt földet szerezhet meg saját és családja szükségleteire.
A földforgalmi törvény alkalmazásában rekreációs célú földszerzés a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 22a. pont.
A földforgalmi törvény szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elismert, legalább 1 hektáros, egységesen művelt szántó, ahol az elismerést megelőző 3 évből legalább 1 évben rizst vagy vadrizst termesztettek.
A földforgalmi törvény alkalmazásában rizstelep az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által rizstelepként elismert olyan, egy vagy több, szántó művelési ágú földrészletből álló, legalább 1 hektár térmértékű, egységes művelés alatt álló terület, amelyen a mezőgazdasági termelő a rizstelepként történő elismerés iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 évből legalább 1 évben 1006 10 KN kód alá tartozó rizst, illetve 1008 90 00 KN kód alá tartozó indiánrizst (vadrizst) termeszt. A rizstelep magába foglalja a földet és annak tartozékaként a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 22b. pont.
A földforgalmi törvény szerint az a föld, amely a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül érintkezik, vagy attól csak egy külön helyrajzi számú út, vasút, árok, csatorna vagy patak választja el.
A földforgalmi törvény alkalmazásában szomszédos föld az olyan föld, amely – a település közigazgatási határától függetlenül – a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül érintkezik, illetve amelyet a jogügylet tárgyát képező földtől önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna, patak földrészlet vagy földrészletek közbeékelődése választ el.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 23. pont.
A földforgalmi törvény szerint az uniós vagy EGT-tagállam (és a velük egy tekintet alá eső állam) állampolgára, a magyar állampolgárok kivételével.
A földforgalmi törvény alkalmazásában tagállami állampolgár az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 24. pont.
A földforgalmi törvény szerint a külterületen fekvő, legfeljebb 1 hektáros földrészlet, amelyhez gazdálkodást szolgáló lakó- és gazdasági épület tartozik, vagy amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel.
A földforgalmi törvény alkalmazásában tanya a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 25. pont.
Olyan épület, amelyben a lakások és helyiségek külön tulajdonban, az épület közös részei (például tető, lépcsőház) a tulajdonosok közös tulajdonában állnak.
A társasház az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével jön létre. A közös ügyekről a közgyűlés dönt.
A földforgalmi törvény szerint a föld használati jogának átengedése egy erdőbirtokossági társulatnak.
A földforgalmi törvény alkalmazásában társult erdőgazdálkodás a föld használati jogosultságának erdőbirtokossági társulat részére történő átengedése.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 25a. pont.
A tartást vállaló fél a másik fél tartására köteles (gondozás, ellátás), amiért cserébe jellemzően vagyont – gyakran ingatlant – kap.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
Olyan magánokirat, amelyet a jogszabály szerinti alakisággal készítettek: például két tanú aláírásával, ügyvédi ellenjegyzéssel vagy minősített elektronikus aláírással.
Az ilyen okirat bizonyító ereje erősebb az egyszerű magánokiratnál: a bíróság – ellenkező bizonyításig – valónak fogadja el, hogy a kiállító az abban foglalt nyilatkozatot megtette.
Az a természetes személy, aki egy cégben vagy szervezetben közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik (például legalább 25%-os tulajdoni részesedéssel).
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában rögzített személy
A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld. Megszerzése szigorú feltételekhez kötött.
az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet. A legtöbb esetben hatósági jóváhagyáshoz kötött az adásvétel.
Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, továbbá azok jogosultjait és az e törvényben meghatározott kivételekkel a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni. Minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. Ingatlanvásárlás előtt mindig érdemes friss tulajdoni lapot kérni, mert ebből derül ki, ki a tulajdonos, és milyen jogok terhelik az ingatlant.
Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, továbbá azok jogosultjait és az e törvényben meghatározott kivételekkel a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni. Minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. Ingatlanvásárlás előtt mindig érdemes friss tulajdoni lapot kérni, mert ebből derül ki, ki a tulajdonos, és milyen jogok terhelik az ingatlant.
Az eladó a vételár teljes kifizetéséig fenntartja magának a tulajdonjogot; a vevő csak ezután lesz tulajdonos.
Ingatlannál a tulajdonjog-fenntartással történő eladás a tulajdoni lapra feljegyezhető, és a vevő a vételár kifizetése után kéri a tulajdonjoga bejegyzését.
A földforgalmi törvény szerint az a Magyarországon nyilvántartásba vett, mező-, erdőgazdasági alaptevékenységű szervezet, amelynek még nincs földhasználata az EGT-ben, szakképzett vezetője van, és nem jogutódlással jött létre.
A földforgalmi törvény alkalmazásában újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet a Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
Lásd még: mezőgazdasági termelőszervezet.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 26. pont.
Az ügyvéd aláírásával igazolja, hogy az okiratot ő készítette, és a felek az ő jelenlétében írták alá, a felek azonosítását elvégezte, a szerződés jogszabályi feltételeknek megfelel. Ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez ilyen okirat (vagy közokirat) szükséges.
Az ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejű magánokirat. Az ellenjegyző ügyvéd azonosítja a feleket, és tájékoztatja őket a szerződés jogi következményeiről.
Pénz (például a vételár) vagy okirat ügyvédnél történő elhelyezése, amelyet az ügyvéd csak a letéti szerződésben meghatározott feltételek teljesülésekor ad ki.
A letét mindkét fél biztonságát szolgálja: az eladó tudja, hogy a pénz rendelkezésre áll, a vevő pedig azt, hogy csak a feltételek (például a tehermentesítés) teljesülése után kerül kifizetésre.
A földforgalmi törvény szerint az 500 m²-nél nagyobb, bogyós gyümölccsel, illetve az 1500 m²-nél nagyobb, szőlővel vagy gyümölcsössel betelepített földrészlet vagy alrészlet.
A földforgalmi törvény alkalmazásában ültetvény az 500 m²-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m²-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet.
Forrás: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 27. pont.
Ingatlan vagy gépjármű ellenérték fejében (például adásvétellel) történő megszerzése után fizetendő illeték. Lakás vásárlásánál az általános mértéke a forgalmi érték 4%-a.
Bizonyos esetekben kedvezmény vagy mentesség jár (például lakáscsere esetén vagy egyes fiatal vásárlóknak). Az illetéket a hatóság határozata alapján kell megfizetni.
Nincs ilyen fogalom. Kérdése van? Írjon nekem.
A fogalomtár általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az egyedi ügyre szabott jogi tanácsot.