Összegyűltetek tízen, megvan a közös cél, és szeretnétek hivatalos keretet adni a működéseteknek? Ilyenkor szinte mindig az egyesületEgyesület Közös, tartós célra létrehozott, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek szervezetét és működését az alapszabály határozza meg. Bővebben a fogalomtárban → a legjobb választás. Az egyesület azonban nem a megalakulással, hanem az egyesület nyilvántartásba vétele után, a törvényszék bejegyző végzésének jogerőre emelkedésével jön létre. Ebben a bejegyzésben végigvezetlek az eljáráson: mi kell az alapításhoz, milyen iratokat csatolj, mennyi ideig tart, és melyek azok a tipikus hibák, amelyek miatt a bíróság hiánypótlásra hív.
Röviden: egyesület alapításához legalább tíz tag kell. Az alakuló közgyűlésen elfogadjátok az alapszabályt és megválasztjátok a vezető tisztségviselőket, majd a székhely szerint illetékes törvényszéknél kéritek a nyilvántartásba vételt. Az eljárás illetékmentes. Általános eljárásban a bíróság legkésőbb 60 napon belül dönt, a hiánypótlás idejét nem számítva. Ha a hivatalos mintaalapszabályt használjátok, egyszerűsített eljárásban 15 napon belül, de hiánypótlásra ilyenkor nincs lehetőség. Az egyesület a bejegyző végzés jogerőre emelkedésének napján lesz jogi személy.
Mi számít egyesületnek?
A civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény, Civil tv.) 2. § 6. pontja kimerítően felsorolja, mi számít civil szervezetnek: a civil társaság, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület és alapítvány. Bár a pártok és a szakszervezetek is egyesületi formában működnek, a Civil tv. szerint nem civil szervezetek, ezért a civil kedvezmények és pályázatok sem illetik meg őket.
Az egyesület alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Harmadik Könyve tartalmazza. A legfontosabbak:
- Legalább tíz alapító tag kell. Tag lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is.
- A taglétszám a működés során sem csökkenhet tartósan tíz fő alá. Ha hat hónapnál tovább kevesebb a tag, az egyesület megszűnik.
- Tartós, közös cél kell, amelyet az alapszabály rögzít.
- A tagok egyenjogúak. A legfőbb szerv a tagokból álló közgyűlés, az ügyvezetést az elnök vagy az elnökség látja el.
- Elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem alapítható. Vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel, a cél megvalósítása érdekében végezhet.
- A tagok főszabály szerint nem felelnek a saját vagyonukkal az egyesület tartozásaiért.
Ha nincs meg a tíz fő: a civil társaság bírósági bejegyzés nélkül, akár két taggal is létrehozható. Ennek ára azonban, hogy nem jogi személy: a tagok egyetemlegesen, a saját vagyonukkal is felelnek, nem pályázhat civil támogatásra, nem lehet közhasznú, és SZJA 1%-ot sem fogadhat.
Milyen jogszabályok vonatkoznak az egyesületre?
- Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk: alapjogként garantálja az egyesülési jogot.
- 2013. évi V. törvény (Ptk.): az egyesület alapítása, szervezete, a tisztségviselők és a felügyelőbizottság szabályai.
- 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.): a civil szervezet fogalma, a gazdálkodás alapelvei és a közhasznú jogállás.
- 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.): a bírósági nyilvántartásba vétel eljárási szabályai.
- 4/2017. (IV. 3.) IM rendelet: az egyszerűsített eljárásban használható mintaokiratok, köztük az egyesületi mintaalapszabály.
- 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet: a gazdálkodás, a könyvvezetés és a beszámolás szabályai.
Az egyesület nyilvántartásba vétele lépésről lépésre
- Alakuló közgyűlés. Legalább tíz alapító tag együtt kimondja az egyesület megalakulását, elfogadja az alapszabályt, és megválasztja a vezető tisztségviselőket (és ha lesz, a felügyelőbizottság tagjait). Mindenről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül.
- Alapszabály. Vagy egyedi alapszabályt készítetek, vagy a hivatalos mintaalapszabályt töltitek ki. Ez dönti el, melyik eljárás jöhet szóba (lásd lent).
- Nyilatkozatok és székhely. Beszerzitek a tisztségviselők elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatait, valamint a székhely használatát igazoló okiratot.
- A kérelem benyújtása. A székhely szerint illetékes törvényszékhez (Budapesten a Fővárosi Törvényszékhez) kell fordulni, az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített űrlapon. Ez civil nyilvántartási eljárás, nem a cégbíróságCégbíróság A cégek nyilvántartását vezető bíróság (a törvényszékek mellett működik): itt jegyzik be a cégeket, és itt vezetik át a változásokat. Bővebben a fogalomtárban → előtt zajló cégeljárás.
- A bíróság vizsgálata. A törvényszék ellenőrzi, hogy a kérelem és a mellékletek megfelelnek-e a jogszabályoknak, és szükség esetén hiánypótlásra hív.
- Bejegyző végzés és jogerő. Az egyesület a bejegyző végzés jogerőre emelkedésének napján jön létre.
Papíron vagy elektronikusan?
Ha jogi képviselővel jártok el, vagy egyszerűsített eljárást kértek, a kérelmet kötelezően elektronikusan kell benyújtani. Ügyvéd nélkül, általános eljárásban papíron is lehet, de ha egyszer áttértek az elektronikus útra, onnantól csak így tarthatjátok a kapcsolatot a bírósággal. Elektronikus benyújtásnál a mellékleteket minősített elektronikus aláírással vagy az ingyenes AVDH-szolgáltatással kell hitelesíteni.
Figyelj a kézbesítésre is: az elektronikusan küldött végzést akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha nem nyitod meg. Ha a második értesítés után sem töltöd le, az ötödik munkanapon beáll a kézbesítési vélelem, és onnan futnak a határidők.
Általános vagy egyszerűsített eljárás?
| Általános eljárás | Egyszerűsített eljárás | |
|---|---|---|
| Alapszabály | Egyedi, a kötelező szabályok keretein belül szabadon megszövegezhető | Kizárólag a 4/2017. IM rendelet szerinti mintaokirat, változtatás nélkül, csak az üres mezők kitöltésével |
| Határidő | A bíróság 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és legkésőbb 60 napon belül nyilvántartásba veszi (a hiánypótlás ideje nem számít bele) | 15 nap |
| Hiánypótlás | Van, legfeljebb 45 napos határidővel | Nincs: hiányos kérelem esetén nincs második esély |
| Benyújtás | Papíron vagy elektronikusan | Csak elektronikusan |
| Kinek ajánlott? | Ha egyedi szabályokra van szükségetek (tagfelvétel, többféle tagság, saját szervezeti felépítés) | Egyszerű, tipikus működésű egyesületeknek, amelyeknek elég a minta |
Az egyesület nyilvántartásba vétele mindkét esetben illetékmentes, eljárási illetéket nem kell fizetni.
Milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?
- az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve,
- az alakuló közgyűlés jelenléti íve,
- a tagok által elfogadott és aláírt, keltezett alapszabály,
- a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozata,
- a székhely jogszerű használatát igazoló okirat,
- ha ügyvéd jár el, a meghatalmazásaMeghatalmazás Egyoldalú nyilatkozat, amellyel valaki más személyt bíz meg azzal, hogy nevében jognyilatkozatot tegyen (például ingatlan eladására). Bővebben a fogalomtárban →.
A név és a székhely: itt csúszik el a legtöbb kérelem
Az egyesület neve
A Ptk. három követelményt támaszt a névvel szemben:
- Névkizárólagosság: a név nem lehet összetéveszthető egy már bejegyzett szervezet nevével. Mielőtt döntetek, nézzetek utána az OBH civil névjegyzékében.
- Névvalódiság: a név nem lehet megtévesztő. Egy helyi egyesület ne használja indokolatlanul a „nemzeti” vagy az „országos” jelzőt, és ne keltsen állami kötődés látszatát.
- Névszabatosság: a névnek helyesírásilag is helyesnek kell lennie, és célszerű, hogy utaljon a szervezeti formára (például „Egyesület”).
Ha a nevetekben egy kiemelkedő történelmi személyiség nevét szeretnétek felvenni, ahhoz a Magyar Tudományos Akadémia előzetes engedélye kell. Más személy nevéhez az ő (vagy az örökösei) kifejezett hozzájárulása szükséges.
A székhely
A székhely az egyesület hivatalos címe, ahol az iratokat átveszik és őrzik. Nem kell, hogy a tényleges tevékenység (edzés, foglalkozás, rendezvény) is ott történjen. A bejegyzéshez viszont igazolni kell, hogy jogszerűen használjátok az ingatlant. Erre három út van:
- friss tulajdoni lapTulajdoni lap Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, továbbá azok jogosultjait és az e törvényben meghatározott kivételekkel a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni. Minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. Ingatlanvásárlás előtt mindig érdemes friss tulajdoni lapot kérni, mert ebből derül ki, ki a tulajdonos, és milyen jogok terhelik az ingatlant. Bővebben a fogalomtárban →, ha az ingatlan az egyesület vagy egy alapító tulajdona,
- bérleti vagy haszonbérleti szerződés,
- a leggyakoribb megoldás: a tulajdonos székhelyhasználati hozzájáruló nyilatkozata, két tanúval ellátott teljes bizonyító erejű magánokiratbanTeljes bizonyító erejű magánokirat Olyan magánokirat, amelyet a jogszabály szerinti alakisággal készítettek: például két tanú aláírásával, ügyvédi ellenjegyzéssel vagy minősített elektronikus aláírással. Bővebben a fogalomtárban →.
A hozzájáruló nyilatkozatnál két hiba tér vissza rendszeresen:
- Nem nyilatkozik minden jogosult. Ha az ingatlan közös tulajdonbanKözös tulajdon Ha egy dolog több személy tulajdonában áll, mindegyiküknek meghatározott hányada van (például 1/2 – 1/2). A tulajdonostársak a dolgot együtt birtokolják és használják. Bővebben a fogalomtárban → van, valamennyi tulajdonosnak hozzá kell járulnia, a nevével és a tulajdoni hányadával együtt, akár egy közös, akár külön-külön nyilatkozatban. Ha az ingatlanon haszonélvezeti jogHaszonélvezeti jog Más személy tulajdonában álló dolog (például ingatlan) birtoklására, használatára és hasznai szedésére jogosító jog. Bővebben a fogalomtárban → áll fenn, a haszonélvező hozzájárulása is kell.
- Rossz a dátum. A nyilatkozatnak vagy a szerződésnek legkésőbb az egyesület megalakulásának napján létre kell jönnie. A később keltezett hozzájárulás hiánypótlást von maga után.
Vezető tisztségviselők és felügyelőbizottság
Az egyesület vezető tisztségviselője az elnök, illetve az elnökség tagjai. Vezető tisztségviselő csak nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét e körben nem korlátozták. A Ptk. 3:22. §-a szerint nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült. Az sem lehet, akit a bíróság ettől a foglalkozástól vagy az egyesület fő tevékenységétől jogerősen eltiltott.
Felügyelőbizottság létrehozása akkor kötelező, ha a tagok száma meghaladja a százat. Közhasznú egyesületnél, ha az éves bevétel meghaladja az ötvenmillió forintot, a Civil tv. alapján legalább háromtagú felügyelőbizottság kell. Kisebb egyesületnél az alapszabályban szabadon döntheti el, hogy legyen-e. A felügyelőbizottság nem formalitás: a vezető tisztségviselő és a közeli hozzátartozójaKözeli hozzátartozó A földforgalmi törvény szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér. Bővebben a fogalomtárban → nem lehet a tagja, a tagjai pedig a mulasztásukkal okozott kárért a vezető tisztségviselőkkel egyetemlegesen felelnek az egyesülettel szemben.
Hiánypótlás: a leggyakoribb hibák
Ha a bíróság hiányosságot talál, hiánypótlási végzést hoz, amelyben megjelöli az összes javítandó pontot. A pótlásra legfeljebb 45 napot ad, ez indokolt kérelemre egyszer meghosszabbítható. Ha a határidőben nem, vagy nem teljes körűen pótolod a hiányt, a bíróság elutasítja a kérelmet. A törvényszéki gyakorlat alapján ezekre figyelj különösen:
- Túl általános vagy gazdasági jellegű cél. A „kultúra támogatása” kevés: konkrétan írjátok le, mit és hogyan akartok megvalósítani, és ne utaljon a cél elsődlegesen gazdasági tevékenységre.
- Hibás határozatképességi szabályok. Különösen a megismételt közgyűlés határozatképességénél fordul elő, hogy az alapszabály ellentétes a Ptk. kötelező szabályaival.
- „Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.” Ez jogszabályba ütközik. Az egyesületben minden tagnak azonos a szavazati joga, az elnöknek sem lehet többletszavazata.
- Titkos szavazás, ami nem látszik a jegyzőkönyvből. Ha az alapszabály szerint a tisztségviselőket titkosan kell megválasztani, a jegyzőkönyvből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a szavazás valóban titkos volt. Ha nem derül ki, akár az alakuló közgyűlést is meg kell ismételni.
- Hiányzó keltezés. Az alapszabályon, a jegyzőkönyvön és a nyilatkozatokon is legyen dátum.
- Hiányzó vagy rossz tartalmú tisztségelfogadó nyilatkozatok. Az elnökségi tagok és a felügyelőbizottsági tagok nyilatkozatának tartalma eltér egymástól, nem lehet ugyanazt a sablont használni. A bíróság honlapján elérhető iratminták sokat segítenek.
- Névhasználati és székhelyhibák, például összetéveszthető név vagy hiányzó haszonélvezői hozzájárulás.
Egyszerűsített eljárásban a mintaokirat kitöltése önmagában kizárja a tartalmi hibák nagy részét, ezért ott jellemzően a melléklet hiánya vezet a kérelem visszautasításához. Mivel itt nincs hiánypótlás, a benyújtás előtt mindent kétszer ellenőrizz.
Ha a bíróság elutasítja a kérelmet, a végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhetsz, amelyet az ítélőtábla bírál el. Sokszor azonban gyorsabb kijavítani a hibát, és új kérelmet benyújtani.
Mikor jön létre az egyesület, és mit tehettek addig?
Az egyesület a bejegyző végzés jogerőre emelkedésének napján lesz jogi személy. A gazdasági társaságokkal ellentétben a civil szervezeteknél nincs „előtársasági” szakasz: a bejegyzés előtt az egyesület nevében nem köthettek szerződést, és bankszámlát sem nyithattok. Ha valaki mégis szerződést köt, az nem az egyesületet, hanem őt magát köti.
Jó hír viszont, hogy az adószámot és a statisztikai számjelet nem kell külön intézni. Ha a kérelemben kéritek, a bíróság a bejegyzéssel egyidejűleg elektronikusan megkeresi a NAV-ot és a KSH-t, és az adatok már a bejegyző végzésben szerepelnek. A bejegyzett adatok az OBH civil névjegyzékében bárki számára nyilvánosan elérhetők.
Teendők a bejegyzés után
- Cégkapu nyitása. A 2023. évi CIII. törvény (DÁP tv.) alapján az egyesület az állami szervekkel kizárólag elektronikusan tarthat kapcsolatot, ezért Cégkaput kell nyitnia. A regisztrációt az elnök indítja a saját Ügyfélkapus azonosítójával, a jogerős bejegyző végzés és az aláírás-minta feltöltésével, majd kijelöli a Cégkapu-megbízottat (aki lehet a könyvelő is). Ha senki nem figyeli a Cégkaput, a hatósági levelek a kézbesítési vélelem miatt akkor is joghatással járnak.
- Bankszámla. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerint a belföldi jogi személynek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. A bírósági gyakorlatban volt már olyan egyesület, amelyet emiatt a NAV kezdeményezésére, törvényességi felügyeleti eljárásban szüntettek meg.
- Tényleges tulajdonosiTényleges tulajdonos Az a természetes személy, aki egy cégben vagy szervezetben közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik (például legalább 25%-os tulajdoni részesedéssel). Bővebben a fogalomtárban → adatszolgáltatás. A pénzmosás elleni törvény (Pmt.) alapján a civil szervezeteknek is be kell jelenteniük a tényleges tulajdonos adatait a központi nyilvántartásba. Egyesületnél ez jellemzően a vezető tisztségviselő.
- Könyvvezetés és beszámoló. A 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint kell vezetni a könyveket (bevételtől függően egyszeres vagy kettős könyvvitellel), és minden évben letétbe kell helyezni a beszámolót. Az alapcél szerinti és a vállalkozási bevételeket elkülönítve kell nyilvántartani.
- SZJA 1%. Az 1996. évi CXXVI. törvény alapján az 1%-os felajánlásokat nem lehet rögtön a bejegyzés után fogadni: az egyesületnek a nyilatkozattétel évét megelőzően legalább két naptári évig nyilvántartásba vett szervezetként kell működnie, és regisztrálnia kell magát a NAV-nál.
Ellenőrzőlista a benyújtás előtt
- Megvan legalább tíz alapító tag, és mindenki aláírta a jelenléti ívet?
- Konkrét és nem gazdasági jellegű az egyesület célja?
- A határozatképességi és szavazási szabályok összhangban vannak a Ptk.-val? Nincs többletszavazata az elnöknek?
- A jegyzőkönyvből kiderül a szavazás módja (például a titkos szavazás)?
- Minden irat keltezett és aláírt?
- Csatoltad a tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok megfelelő tartalmú elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatát?
- A székhelyhasználati hozzájárulást minden tulajdonos (és a haszonélvező) megadta, legkésőbb a megalakulás napjával keltezve?
- Ellenőrizted, hogy a választott név nem foglalt, és nem megtévesztő?
Ha szeretnéd, hogy a kérelem elsőre, hiánypótlás nélkül átmenjen, az egyesület alapításában a teljes folyamatot átvállalom: elkészítem az alapszabályt és a mellékleteket, és elektronikusan benyújtom a kérelmet. Ha már működő egyesületetek alapszabályát kell módosítani, vagy változott a vezetőség, az egyesület módosításában is segítek. Itt veheted fel velem a kapcsolatot.
Gyakran ismételt kérdések
Hány tag kell egy egyesület alapításához?
Legalább tíz. Ha a működés során hat hónapnál tovább tíz fő alá csökken a taglétszám, az egyesület megszűnik.
Kötelező ügyvédet megbízni?
Nem, az egyesület nyilvántartásba vételénél nincs kötelező jogi képviselet, az elnök maga is benyújthatja a kérelmet. Egyedi alapszabálynál viszont az ügyvéd sokat segít abban, hogy elkerüljétek a hiánypótlást és a csúszást.
Mennyibe kerül az egyesület bejegyzése?
Az eljárás illetékmentes, a bíróság felé nem kell eljárási illetéket fizetni. Költség legfeljebb a jogi képviselet díja és a Cégkapu-regisztrációhoz szükséges aláírás-minta lehet.
Mennyi idő alatt jegyzik be az egyesületet?
Egyszerűsített eljárásban 15 napon belül születik döntés. Általános eljárásban a bíróság 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és legkésőbb 60 napon belül nyilvántartásba veszi az egyesületet. A hiánypótlás ideje ehhez hozzáadódik.
Lehet a székhely egy tag lakása?
Igen, ez a leggyakoribb megoldás. A tulajdonos (és ha van, a haszonélvező) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása kell hozzá. Közös tulajdonnál minden tulajdonostól.
Nyithatunk bankszámlát a bejegyzés előtt?
Nem. Az egyesület csak a bejegyző végzés jogerőre emelkedésével jön létre, addig a nevében sem bankszámlát nyitni, sem szerződést kötni nem lehet.
Összegzés
Az egyesület nyilvántartásba vétele nem bonyolult, de formai szempontból szigorú eljárás. Legalább tíz tag, egy jogszabályoknak megfelelő alapszabály, hibátlan jegyzőkönyv és nyilatkozatok, valamint igazolt székhely kell hozzá. Ha a mintaalapszabály megfelel nektek, az egyszerűsített eljárás gyors, de nem bocsát meg hibát. Egyedi alapszabálynál a leggyakoribb buktatókra (cél, szavazási szabályok, nyilatkozatok, székhely) figyelve elkerülhetitek a hiánypótlást. A bejegyzés után pedig ne felejtsétek el a Cégkaput, a bankszámlát és a tényleges tulajdonosi bejelentést.
