Vis maior és szerződésszegés: mikor mentesül az eladó a kártérítés alól? Egy energiaválságos per tanulságai

Bekötött szemű bronz Justitia-szobor mérleggel és karddal, a vis maior és szerződésszegés miatti kártérítési per illusztrációja

Egy telefon, néhány e-mail, egy „elfogadjuk” a válaszlevélben, aztán jön egy váratlan válság, és a szállítás elakad. Ilyenkor két kérdés dönti el, hogy az eladónak kell-e kártérítést fizetnie: létrejött-e egyáltalán a szerződés, és ha igen, mentesül-e az eladó a felelősség alól, mert ellenőrzési körén kívüli ok miatt nem teljesíthetett. Egy általam (és kollégám által) vitt perben, amelyben az eladó céget képviseltük, mindkét kérdésben az eladó javára döntött a bíróság, első fokon, másodfokon, ami jogerős ítélet lett. A per jó példa arra, hogyan ítélik meg a bíróságok a vis maior eseteit, ha a teljesítést egy energiaválság akadályozta meg.

Röviden: egy tájékoztató jellegű árlista vagy árajánlat, amelyre a másik fél azt írja, hogy „a szerződést majd úgy írjuk meg”, még nem szerződés. Ha az elfogadás más árat vagy más mennyiséget tartalmaz, mint a megrendelés, az új ajánlat, amelyet kifejezetten el kell fogadni. A létrejött szerződés megszegéséért pedig nem felel az eladó, ha bizonyítja, hogy a teljesítést ellenőrzési körén kívüli, a szerződéskötéskor előre nem látható és el nem hárítható körülmény akadályozta meg. Ilyen volt ebben az ügyben a háború miatt kialakult energia- és fahiány.

Az ügy röviden: mi történt?

Az eladó tűzifát és RUF fabrikettet forgalmazó kereskedelmi cég, a vevő egy nagykereskedelmi társaság, amely a termékeket nagy áruházláncoknak kívánta továbbértékesíteni. A felek 2022 tavaszán vették fel a kapcsolatot, nyáron pedig e-mailben és telefonon egyeztettek a mennyiségekről, az ütemezésről és az árakról.

Időpont (2022)Esemény
június 17.Az eladó e-mailben megküldi a fatermékek aktuális árait. A vevő munkatársa azt válaszolja, hogy elfogadják, de az ütemezésben finomhangolásra lehet szükség, és „a szerződést is majd úgy írjuk”.
június 24.A vevő „három dolgot” szeretne pontosítani (mennyiség, ütemezés, ár). Az eladó válaszol: augusztus 31-ig vállal árgaranciát a hálós tűzifára, a fabrikett árára pedig az energiaválság miatti bizonytalanság miatt csak 14 napos garanciát ad.
június 28.Az első konkrét megrendelés: 17 kamion RUF fabrikett nettó 88,5 Ft/kg áron.
június 30.A vevő további, mintegy 106 000 darab fabrikettre jelez igényt, és árat, ütemezést kér.
július 1.Az eladó válasza: 10 kamiont tud 88,5 Ft/kg áron szállítani, a további 7 kamiont már csak 90,5 Ft/kg áron. A bizonytalan energiaárak miatt kéri, hogy a további megrendelések előtt egyeztessenek az aktuális napi árról. A vevő a 90,5 forintos árat írásban nem fogadja el.
július 5–14.Az eladó 6 kamion fabrikettet leszállít.
július 13.A Kormány rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón energia-veszélyhelyzetet hirdet. Megindul a faanyagok felvásárlása, akut fahiány alakul ki.
július 19. és 25.Az eladó e-mailben jelzi, hogy az erdészetek leállították a kiszállítást, szállítani nem tud, és fabrikettet a közeljövőben sem tud adni, mert hozzá sem érkezik.
július 22. és 26.Két tétel hálós tűzifa értékesítése a vevő részére.
augusztus 12.A vevő jogi képviselője felszólítja az eladót a teljesítésre. Az eladó telefonon jelzi, hogy beszállítóitól nem kap árut.

A háttérben az eladó beszerzési oldala teljesen összeomlott. A tűzifát két állami erdészeti társaságtól vásárolta, amelyeknek 2022-ben szerződés szerint 10 000 m³ fát kellett volna szállítaniuk, ehelyett egész évben csak mintegy 4000 m³ érkezett, ebből a második félévben nagyjából 1000 m³. A fabrikett nagyobb része ukrán importból, kisebb része hazai beszállítótól érkezett, 2022 júliusától azonban egyik forrásból sem jött áru.

Mit követelt a vevő?

A vevő azt állította, hogy a június 17-i és 24-i e-mailekkel egy 2022 végéig tartó, nagy mennyiségű adásvételi szerződésAdásvételi szerződés Szerződés, amelyben az eladó a dolog tulajdonjogát átruházza, a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére vállal kötelezettséget. Bővebben a fogalomtárban → jött létre: kb. 89 kamion hálós tűzifára és kb. 87 kamion fabrikettre. Az eladó ezt szerinte jogos ok nélkül nem teljesítette, ezért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:183. §-a alapján a lehetetlenülés jogkövetkezményeit választotta, és a 6:180. § (2) bekezdése alapján elmaradt hasznát követelte. Ez a pontosított keresetben mintegy 74 millió forint volt, késedelmi kamattalKésedelmi kamat A pénztartozás késedelmes megfizetése esetén a késedelembe esés napjától járó kamat; mértéke főszabály szerint a jegybanki alapkamattal egyezik meg. Bővebben a fogalomtárban →.

A vevő a vis maiorra hivatkozást sem fogadta el. Érvei szerint:

  • az eladó a szerződést már az energiaválság tudatában vállalta, így az előre látható volt,
  • az átmeneti hiány nem lehetetlenítette el, csak drágábbá tette a teljesítést,
  • az eladó más vevőket továbbra is kiszolgált, és 2022-ben megduplázta az árbevételét.

Egy követelés, négy fizetési meghagyás

Az eljárás érdekes előzménnyel indult. A vevő ugyanazon tényállás és jogalap alapján (!!!) négy külön fizetési meghagyásos eljárást indított, mindegyikben kevéssel 30 millió forint alatti összeggel. A polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) 20. § (3) bekezdés a) pontja szerint ugyanis ez alatt az értékhatár alatt a járásbíróság, felette a törvényszék jár el első fokon. Az eladó mindegyik fizetési meghagyásnakFizetési meghagyás Közjegyző előtti nemperes eljárás lejárt pénzkövetelés behajtására. 3 millió forintig a pénzköveteléseket főszabály szerint ebben az eljárásban kell érvényesíteni. Bővebben a fogalomtárban → ellentmondott, így azok perré alakultak.

Érdemi ellenkérelmünkben a Pp. 117. § (2) bekezdése alapján kértük az összefüggő perek egyesítését, hivatkozva a perkoncentráció elvére (Pp. 3. §), a felek eljárástámogatási kötelezettségére (Pp. 4. §) és a jóhiszeműség elvére (Pp. 5. §). A pereket végül egyesítették, és a bíróság egyetlen eljárásban, a teljes követelésről döntött.

Hogyan védekezett az eladó?

Az eladó képviseletében a kereset elutasítását kértük, jogalapjában és összegszerűségében is. A védekezés három pillérre épült:

  1. A vevő által állított keretszerződés nem jött létre. A júniusi e-mailek indikatív ajánlatkérésnek és indikatív árajánlatnak minősültek. A felek a lényeges kérdésekben, a mennyiségben és az árban nem állapodtak meg, és maguk is írásbeli szerződést terveztek. Létrejöttek ugyanakkor eseti adásvételek, napi áron, ezeket az eladó teljesítette.
  2. Ha szerződés lett volna is, az eladó kimentette magát. A háború miatti energia-veszélyhelyzet, az erdészetek leállása, a lakossági kiszolgálást előíró állami intézkedés és az import elakadása az eladó ellenőrzési körén kívül esett, előre nem volt látható, és nem volt elhárítható.
  3. Az elmaradt haszon nem bizonyított. Nem derült ki, milyen eladói árral számolt a vevő, és milyen szerződései voltak valójában az áruházláncokkal. A vevővel szemben egyik megrendelője sem érvényesített kötbértKötbér Előre kikötött pénzösszeg, amelyet a kötelezett akkor fizet, ha a szerződést neki felróható okból nem vagy nem megfelelően teljesíti (például késedelmes birtokbaadás). Bővebben a fogalomtárban → vagy kártérítést, a vevő egyik munkatársa pedig az egyik áruházláncnak írt levelében maga is vis maior helyzetre hivatkozott.

Az elsőfokú ítélet: a keresetet elutasította

A járásbíróság a vevő keresetét teljes egészében elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg az eladónak mintegy 2,4 millió forint perköltséget. Az ítélet két lépésben vizsgálta az ügyet: először azt, hogy milyen szerződés jött létre, majd azt, hogy a létrejött szerződés megszegéséért felel-e az eladó.

Mikor jön létre a szerződés e-mailváltással?

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (Ptk. 6:63. § (1) bekezdés). Ehhez a feleknek meg kell állapodniuk a lényeges kérdésekben: adásvételnél legalább a dologban és a vételárban, továbbá mindabban, amit bármelyikük lényegesnek tartott. A bíróság a jognyilatkozatokat a Ptk. 6:8. § (1) bekezdése szerint értelmezte, vagyis úgy, ahogyan a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kellett.

Ennek alapján a bíróság így minősítette az egyes leveleket:

  • Június 17.: az eladó levele tájékoztató jellegű adatküldés volt. A vevő válasza ugyan tartalmazta az „elfogadjuk” szót, de azt is, hogy az ütemezést még pontosítani kell, és a szerződést majd megírják. Ez nem szerződéskötés, hanem egyeztetés.
  • Június 24.: a vevő kérdései (mennyiség, ütemezés, ár) nem minősültek határozott, konkrét megrendelésnek. A vevő maga is úgy kezdte a levelét, hogy három dolgot kellene pontosítani.
  • Június 28.: ez volt az első határozott és konkrét ajánlat, 17 kamion fabrikettre, 88,5 Ft/kg áron.
  • Július 1.: az eladó 10 kamionra elfogadta a megrendelést. A további 7 kamionra más árat (90,5 Ft/kg) ajánlott, ez eltérő tartalmú elfogadás, vagyis új ajánlat volt, amelyet a vevő írásban nem fogadott el.
  • Június 30.: a 106 000 darabos igény sem volt konkrét megrendelés, mert a vevő éppen árat és ütemezést kért.

A bíróság így kizárólag 10 kamion fabrikettre állapította meg a szerződés létrejöttét. Ebből az eladó 6 kamiont leszállított, 4 kamion maradt el. A hálós tűzifára a bíróság szerint minden bizonnyal volt szóbeli megállapodás, de a leszállított két tételen túl ennek tartalma, és az, hogy az eladó további szállítást vállalt-e, nem volt feltárható. Ehhez hozzájárult, hogy az eladó július 1-jén kifejezetten jelezte: a további megrendelések előtt egyeztetni kell az aktuális napi árról.

A kimentés három konjunktív feltétele

A Ptk. 6:142. §-a szerint aki a szerződés megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést

  1. ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
  2. amely a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható, és
  3. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A három feltételnek együtt kell teljesülnie, és bizonyításuk a szerződésszegő felet terheli. A bíróság a Ptk. indokolására támaszkodva rámutatott: ellenőrzési körön kívüli oknak számít például a háború, bizonyos állami intézkedések (behozatali és kiviteli tilalmak, embargó) és a radikális piaci változások, így a drasztikus árrobbanás. Nem tartozik ide viszont a saját üzemi zavar, az alkalmazottak magatartása vagy egy egyszerű piaci beszerzési nehézség. Ha az akadály csak átmeneti, a kimentés is csak arra az időszakra vonatkozik. Az előreláthatóságot objektíven kell vizsgálni: azt, hogy egy azonos helyzetben lévő, gondosan eljáró szereplőnek előre kellett-e látnia az akadályt.

A bíróság szerint mindhárom feltétel teljesült:

  • A háború 2022 februárjában köztudottan kitört, de arra nem lehetett számítani, hogy a Kormány 2022. július 13-án energia-veszélyhelyzetet hirdet, ami a faanyagok tömeges felvásárlásához és akut fahiányhoz vezetett.
  • Az állami erdészeti társaságok általi tűzifa-alapanyag lakossági forgalmazásáról szóló 355/2022. Korm. rendelet az állami erdészeteket a lakosság kiszolgálására kötelezte, így a gazdasági társaságok felé szinte leállt az értékesítés.
  • Az eladó két erdészeti beszállítója a vállalt mennyiség töredékét teljesítette, a fabrikett-beszállítóktól pedig a második félévben egyáltalán nem érkezett áru. Ezt az eladó munkatársának tanúvallomása is alátámasztotta.
  • A vevő egyik megrendelője sem érvényesített vele szemben kötbért vagy kártérítést, és a vevő maga is vis maior helyzetre hivatkozott egy áruházláncnak írt levelében.

A bíróság azt is megállapította, hogy az eladó a felek között szokásos formában, e-mailben egyértelműen jelezte: szállítani nem tud. Az eladó tehát nem jogos ok nélkül tagadta meg a teljesítést (Ptk. 6:183. §), így a vevő a lehetetlenülés jogkövetkezményeit nem alkalmazhatta vele szemben.

Az elmaradt haszon és a mellőzött szakértő

A Ptk. 6:143. § (2) bekezdése szerint az elmaradt vagyoni előnyt csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy az a szerződésszegés lehetséges következményeként a szerződéskötéskor előre látható volt. A bíróság szerint ez sem teljesült. A vevő igazságügyi könyvszakértő kirendelését kérte az elmaradt haszon és az eladó 2022-es árbevétele vizsgálatára, de a bíróság ezt mellőzte, mert a kereset jogalapja sem volt megalapozott, az eladó árbevétele és létszáma pedig a jogvita szempontjából nem bírt jelentőséggel.

A fellebbezés: mit kifogásolt a vevő?

A vevő fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését kérte (Pp. 381. §), mert szerinte a bíróság eljárási szabályt sértett, amikor nem rendelt ki szakértőt. Másodlagosan az ítélet megváltoztatását kérte, mert a bíróság szerinte téves jogi következtetésre jutott (Pp. 369. § (3) bekezdés c) és d) pont). Legfontosabb érvei:

  • a júniusi „elfogadjuk” nyilatkozat és az eladó „Ajánlat megerősítés” tárgyú levele szerződést hozott létre a hálós tűzifára,
  • a 7 kamionra adott 90,5 forintos árat senki nem vitatta, ezért arra is létrejött a szerződés,
  • a lakossági kiszolgálásról szóló kormányrendeletet csak szeptemberben hirdették ki, tehát júliusban még nem akadályozhatta a teljesítést,
  • a beszerzési nehézség nem vis maior, és az eladónak helyettesítő árut kellett volna keresnie,
  • a Szegedi Ítélőtábla 1/2016. (XI. 24.) PK véleménye szerint a kötelezett akkor is felel, ha a körülményt nem tudta befolyásolni.

Fellebbezési ellenkérelmünkben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kértük. Rámutattunk, hogy a hivatkozott kollégiumi vélemény az ellenőrzési körön belüli körülményekről szól, míg itt az eladótól teljesen független, külső akadály állt fenn. Hivatkoztunk a Kúria vis maior fogalmát kifejtő BH 2014.147. számú döntésére és a Pfv.20.470/2020/4. számú precedensképes határozatára is.

A másodfokú ítélet: jogerősen az eladó nyert

A törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, és a vevőt további mintegy 2,2 millió forint fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, vagyis jogerős. A törvényszék csak két apró elírást helyesbített az elsőfokú indokolásban, egyebekben mindenben osztotta az első fokú bíráság álláspontját.

A szerződés létrejöttéről

A törvényszék a Ptk. 6:58. §-ából, 6:63. § (1) bekezdéséből és 6:215. § (1) bekezdéséből indult ki. A júniusi e-mailek ezek alapján nem minősültek ajánlatnak, mert tájékoztató jellegű kérdéseket tartalmaztak, és kizárólag a szerződési feltételek egyeztetésére vonatkoztak. Az „ajánlatot, ez így rendben van, elfogadjuk” mondat önmagában nem hozott létre szerződést, mert a lényeges tartalmi elemekről (például a tűzifa mennyiségéről és a fabrikett aktuális áráról) utána is tovább egyeztettek.

A 7 kamionra a törvényszék ugyanígy döntött. A Ptk. 6:66. §-a szerint az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Az, hogy a perben egyik fél sem vitatta a 90,5 forintos árat, kifejezett elfogadó jognyilatkozat hiányában nem pótolja az elfogadást. A törvényszék itt a bírói gyakorlatra is utalt: vételárban való megállapodás nélkül a szerződés létre sem jön (BH 2003.10.409.), és nem jön létre szerződés akkor sem, ha a felek a mindkettőjük által lényegesnek tartott kérdésekben nem állapodtak meg (Kúria Pfv.20.725/2022/6.).

A vis maiorról

A törvényszék szerint a jogvita szempontjából csak az volt releváns, hogy a ténylegesen létrejött, 10 kamionos szerződés vonatkozásában fennálltak-e a mentesülés feltételei. Ezt az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta, és a törvényszék azzal maradéktalanul egyetértett. A legfontosabb megállapítások:

  • A háború okozta szállítási nehézségek és a tűzifa értékesítésének rendeleti korlátozása az eladó ellenőrzési körén kívüli körülmények. A Szegedi Ítélőtábla kollégiumi véleménye a belső körülményekről szól, ezért ebben az ügyben nem alkalmazható (hasonlóan: Kúria Pfv.20.784/2021/6.).
  • Nem kellett új piacokat keresni. A mentesülés feltételeinek teljesülése miatt az eladónak nem volt többletkötelezettsége arra, hogy új beszállítókat kutasson fel, vagy helyettesítő termékkel pótolja az árut.
  • A drágulás és a lehetetlenülés nem ugyanaz. A Kúria Pfv.20.470/2020/4. számú határozata szerint ha a fél megnövekedett költségek mellett változatlanul képes teljesíteni, a vis maiornak nincs a szerződést lehetetlenné tevő hatása. Ebben az ügyben azonban az eladó bizonyítottan nem volt képes a megrendelés teljesítésére.
  • Az árbevétel növekedése önmagában nem cáfolja a vis maiort, mert az eladó ebben az időszakban más tevékenységet is folytatott.

A szakértői bizonyításról

A törvényszék szerint az elsőfokú bíróság helyesen mellőzte a szakértő kirendelését. A vevő nem közölt olyan konkrét tényállítást, amely a vis maior fennállását cáfolta volna (Pp. 170. § (2) bekezdés), és az elmaradt haszonra sem terjesztett elő számszaki adatokkal, okiratokkal alátámasztott, teljes körű tényállítást. Az eladó árbevételének növekedését pedig maga az eladó sem vitatta, így azt szükségtelen lett volna szakértővel bizonyítani. Az elsőfokú bíróság eljárása megfelelt a perkoncentráció elvének (Pp. 3. §) és a Pp. 300. § (1) bekezdésének.

Hat tanulság vállalkozásoknak

1. Az árlista és az árajánlat még nem szerződés

Egy tájékoztató jellegű ármegjelölés vagy indikatív ajánlat még nem köti a feleket. Ha valamelyik fél azt írja, hogy a részleteket később pontosítják, vagy hogy a szerződést majd megírják, azzal maga is jelzi, hogy a megállapodás még nem végleges.

2. Az „elfogadjuk” szó önmagában kevés

Az elfogadó nyilatkozatnak a lényeges kérdésekre, vagyis legalább a mennyiségre és az árra kell vonatkoznia. Ha utána ezekről a felek tovább egyeztetnek, a korábbi „elfogadás” nem hozott létre szerződést.

3. A módosított elfogadás új ajánlat, amit vissza kell igazolni

Ha a válasz más árat vagy más mennyiséget tartalmaz, mint a megrendelés, azt kifejezetten, lehetőleg írásban el kell fogadni. Az, hogy a felek később nem vitatják az árat, nem pótolja az elfogadó jognyilatkozatot.

4. A vis maiort bizonyítani kell, konkrét tényekkel

A kimentés nem automatikus, egy általános „válság van” hivatkozás nem elég. Ebben az ügyben a beszállítói szerződések és a ténylegesen leszállított mennyiségek, a kormányzati intézkedések, a tanúvallomás és a vevő saját levelezése együtt igazolta, hogy a teljesítés nem csak drágább, hanem lehetetlen volt.

5. Az akadályt késedelem nélkül jelezni kell

A Ptk. 6:179. § (2) bekezdése szerint aki tudomást szerez a teljesítés lehetetlenné válásáról, köteles erről késedelem nélkül értesíteni a másik felet, különben az ebből eredő kárért felel. Az eladó itt a felek között megszokott formában, e-mailben, több alkalommal jelezte, hogy szállítani nem tud, és ez a perben döntő jelentőségű volt.

6. Az elmaradt haszonhoz számok és okiratok kellenek

Aki elmaradt hasznot követel, annak be kell mutatnia, hogy milyen konkrét továbbértékesítési szerződései voltak, milyen áron, és hogy ez a kár a szerződéskötéskor előre látható volt. Ha ehhez nincs tényalap, a szakértői bizonyítás sem segít, a bíróság mellőzheti.

Ha követelést érvényesítenél, vagy éppen veled szemben indítottak pert szerződésszegés miatt, nézd meg a követeléskezeléssel kapcsolatos szolgáltatásaimat, vagy vedd fel velem a kapcsolatot. Egy másik, általam vitt perről a használt autó kellékszavatosságáról szóló bejegyzésben olvashatsz.

Gyakran ismételt kérdések

Létrejöhet adásvételi szerződés e-mailben?

Igen, ingó dolog adásvétele e-mailben, sőt szóban is létrejöhet. A feltétel ugyanaz, mint bármely más formában: a feleknek kölcsönösen és egybehangzóan meg kell állapodniuk a lényeges kérdésekben, különösen az áruban, a mennyiségben és a vételárban.

Mi a különbség az ajánlat és az indikatív ajánlat között?

Az ajánlat a szerződéskötési szándékot egyértelműen kifejező, a lényeges kérdésekre kiterjedő nyilatkozat, amely elfogadással szerződéssé válik. Az indikatív ajánlat vagy árlista tájékoztató jellegű, a piac felmérését vagy a tárgyalások előkészítését szolgálja, és önmagában nem keletkeztet kötelezettséget.

Vis maiornak számít az energiaválság?

Nem automatikusan. Ebben az ügyben azért mentesült az eladó, mert a háború miatti energia-veszélyhelyzet, az állami intézkedések és a beszállítók kiesése miatt bizonyítottan nem tudott árut beszerezni. Ha a válság csak drágábbá teszi a teljesítést, de a fél továbbra is képes teljesíteni, a felelősség alól nem mentesül.

Ki bizonyítja a vis maiort?

Az, aki a szerződést megszegte és mentesülni szeretne. Neki kell bizonyítania, hogy a Ptk. 6:142. §-ában írt mindhárom feltétel együtt fennáll. A szerződés létrejöttét és a kár összegét viszont a kártérítést követelő félnek kell bizonyítania.

Köteles az eladó helyettesítő árut beszerezni?

Ha a mentesülés feltételei teljesülnek, a bemutatott ítélet szerint nem: az eladónak nincs többletkötelezettsége új piacok felkutatására vagy a termék helyettesítő áruval való pótlására.

Fel lehet darabolni egy követelést több fizetési meghagyásra?

Szürke zóna. A felperesnek (vevőnek) egyértelműen az volt a szándéka, hogy az eljárás ne törvényszéken induljon a követelés összege (kb. 70 millió forint) miatt. Továbbá valószínűsíthetően arra is rájátszott a felperes (vevő), hogy hátha nem reagál az eladó a fizetési meghagyásra, így az jogerős lesz és végrehajtható. A bemutatott ügyben a vevő így járt el, de az ellentmondásokEllentmondás A fizetési meghagyással szembeni jogorvoslat: a kötelezett a kézbesítéstől számított 15 napon belül élhet vele, és ilyenkor az eljárás perként folytatódik. Bővebben a fogalomtárban → után perré alakult eljárásokat a bíróság egyesítette, és egyetlen perben döntött a teljes követelésről. A Pp. 117. § (2) bekezdése lehetővé teszi az összefüggő perek egyesítését, ha a perfelvételt lezáró végzés még nem született meg. A fizetési meghagyásról bővebben a fizetési meghagyásról szóló oldalon olvashatsz.

Összegzés

A per két fontos kérdésben adott világos választ. Egyrészt e-mailes egyeztetéssel csak akkor jön létre szerződés, ha a felek a lényeges kérdésekben valóban, kifejezetten megállapodtak. Az „elfogadjuk” szó, ha utána tovább folyik az alku, ehhez nem elég. Másrészt a vis maior szerződésszegés esetén is valódi mentesülési ok lehet, ha a kötelezett konkrét tényekkel bizonyítja, hogy a teljesítést tőle független, előre nem látható és el nem hárítható körülmény tette lehetetlenné. Ebben az ügyben a vevő közel 74 milliós követelése mindkét fokon elbukott, és az eladó perköltségét is neki kellett megfizetnie.


Az ismertetett ügy jogerős másodfokú ítélettel zárult. A felek és a résztvevők adatait anonimizáltam. A bejegyzés általános tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.